2021. december 03. 07:00 - Danube Institute

Kína felé tolja katonai jelenlétét az Egyesült Államok

A Pentagon a Közel-Keletről az Indiai–Csendes-óceáni térségbe telepítene egységeket egy frissen kiadott, a globális katonai bázisok pozicionálását felülvizsgáló dokumentum szerint – adta hírül a Defense One. 

usakatona_nyito.jpg

A Biden-adminisztráció nemzeti biztonsági stratégiája ugyan egyelőre még várat magára (a legutolsó a Donald Trump első hivatali évének végén született), a jelenlegi elnök már márciusban kiadott egy úgynevezett átmeneti nemzeti biztonsági stratégiai útmutatót, hogy gyorsan kifejezze elődjétől eltérő külpolitikai szemléletmódját, s megalapozza az általában egy év alatt kidolgozott új, részletesebb stratégiai dokumentumot.

Rövid útmutatójában Biden természetesen kitért az Egyesült Államok globális jelenlétére is. Mint leszögezte, a 21. század eddigi leckéiből tanulva a szuperhatalom többé nem bonyolódhat az afganisztánihoz hasonló, örökké tartó, nagy veszteségekkel járó háborúkba. Ehhez kapcsolódóan előrebocsátotta, hogy

Washington fókusza innentől kezdve az újraéledő nagyhatalmi rivalizálásra, az ellenséges államok elrettentésére és az amerikai érdekek védelmére irányul, amelynek két fontos színhelye az Indiai–Csendes-óceáni térség és Európa lesz.

 

Értelemszerűen e stratégiai fókuszváltás azt jelenti, hogy az USA csökkenti jelenlétét a Közel-Keleten, s innentől fogva csupán a nemzetközi terrorhálózatok elleni harchoz, valamint az Irán elrettentéséhez feltétlen szükséges mértékben avatkozik be. A demokrata elnök ezután közli, hogy a védelmi minisztérium a felsorolt célokat alapul véve ki fog dolgozni egy, az amerikai globális jelenlétet felülvizsgáló dokumentumot.

Ez november végére meg is történt, s bár az anyag jelentős része titkosított, a Pentagon azért a sajtó tudtára bocsátott néhány részletet.

A felülvizsgálat hatására a következő 2-3 évben több tucat vagy akár több száz döntés is születhet az amerikai haderő pozícióit illetően

– nyilatkozta a védelmi tárca egyik magas beosztású tisztviselője. Az persze egyáltalán nem titok, hogy Washington az erőátcsoportosításokkal Kínát kívánja minél inkább körülzárni, s ezért a térségben elhelyezkedő szövetségeseire fog támaszkodni.

A Defense One szerzője megemlíti, hogy a Pentagon már bele is vágott a változtatásokba. Az év folyamán korábban ugyanis bejelentette, hogy Dél-Koreában fog állomásoztatni egy korábban rotációs alapon jelenlévő harcihelikopter-századot és tüzérezredet.

Emellett Guam szigetén és a Csendes-óceán egyéb, be nem azonosított területein dollármilliárdokat költenek hajógyárak és javító üzemek fejlesztésére,

továbbá áprilisban Ausztrália is bejelentette, hogy az amerikai haditengerészeti gyakorlatokra felkészülve 750 milliárd dollárból felújítja négy katonai bázisát. 

Természetesen Pekingből egész más szájízzel közelítenek a fejleményekhez. A Global Times nevű kínai napilap azt írja, hogy a Biden által jóváhagyott dokumentum „felfújja a Kína által jelentett fenyegetést”, és az Egyesült Államok globális hegemóniára való törekvését szolgálja. Azt ugyanakkor sikerként könyveli el a Kínai Kommunista Párt befolyása alatt működő portál, hogy Washington egyelőre csak az úgynevezett második szigetláncot célozza haderejének kiterjesztésével. Mint állítják, az első szigetlánc elkerülése Peking gyors és jogos védelmi fejlesztésének köszönhető. 

Overview map of First and Second Island Chain Source: Catama (2015)

A kínai külügyminisztérium egyik szóvivője szintén nehezményezte a felülvizsgálat által előirányzott intézkedéseket. Zhao Lijian szerint az Egyesült Államok hidegháborús mentalitással igyekszik militarizálni az Indiai–Csendes-óceáni térséget, amellyel veszélyezteti a nemzetközi békét és a stabilitást.

Szemlézte: Irlanda Balázs

süti beállítások módosítása