2021. szeptember 23. 07:00 - Danube Institute

Németország választ: a szavazás utáni forgatókönyvek - II. rész

Cikksorozatunk első részében a VoteWatch nevű szakportál által felállított forgatókönyvek első felét vizsgáltuk meg. Most jöjjön a másik három lehetséges szcenárió bemutatása.

brandenburger-tor-201939_1920.jpg
A portál minden lehetséges formátumnál négy kérdésre kereste a választ: 

- Miért pont ez a koalíció?

- Miért nem valósulhat meg esetleg?

- Kik lennének ennek a nyertesei?

- Kik lennének a vesztesek?

A negyedik variáció a jelenlegi nagykoalíció, azaz az SPD és a CDU/CSU szövetségének folytatása. E formátum mellett elsősorban az előző évek tapasztalata szól, hisz az utóbbi ciklusokban rendszerint e felállásban irányították a pártok Németországot. Paradox módon azonban pont ez szól ellene is. Az SPD-n belül ugyanis sokan e koalíciós kormányzás számlájára írják, hogy az utóbbi években sokat vesztett a párt a népszerűségéből. E formáció ellen szólnak a számok is, hisz

a legfrissebb felmérések szerint a két pártnak együttesen sem lesz elég mandátuma a többséghez.

E felállásnak nem igazán lenne nyertese a cikk szerint, hisz minden maradna a régiben. Ez a tény azonban akár veszteség is lehet, hisz sok szavazó csalódhat, hogy ismét nem értek el változást, s minden a régi kerékvágásban megy majd tovább.

Az ötödik verzió az úgynevezett Németország-koalíció, azaz az SPD, az FDP és a CDU/CSU szövetsége (a pártok színei az ország zászlóját adnák vissza). E formáció elsősorban egy kibővített status-quo lenne, aminek nem igazán lennének győztesei. Vesztese annál inkább, méghozzá az SPD, amelynek a szociális- és gazdaságpolitikáját lesöpörné a másik két párt az asztalról. Mivel a szociáldemokraták jelenleg is vezetik a felméréseket, nem valószínű, hogy belemennének egy ilyen forgatókönyv megvalósításába.

Hatodikként a cikk a Kenya-koalíciót vizsgálja, azaz az SPD, a CDU/CSU és a Zöldek szövetségét. E koalíció elsősorban azért jöhet létre, mert mindkét klasszikus nagypárt jelezte már: készek a Zöldekkel együtt kormányozni az országot. Az uniópártoknak azonban nagyobb a vesztenivalójuk, hisz a Zöldek és a szocdemek szakpolitikai kérdésekben sokkal közelebb állnak egymáshoz, s így túlsúlyban lennének a kormányban. E formáció a cikk szerint csak akkor jöhetne létre, ha az Ampel vagy az R2G koalíció meghiusúlna.

E hármas koalíció miatt a legtöbb javaslat valószínűleg „felvizeződne”, így jelentős változásokra (a környezetvédelmi politikán kívül) nem lehetne számítani.

A folytonosság azonban sok német cégnek és kereskedelmi partnernek kedvezne, hiszen a gazdasági szereplők mindig is a stabilitást preferálták.


A szaklap szerint a legvalószínűbb forgatókönyv az R2G vagy a közlekedési lámpa koalíció. Ezt elsősorban arra alapozzák, hogy ötből négy felmérésben a szociáldemokrata Olaf Scholz lenne a kancellár. A lap szerint Scholz személyesen inkább az Ampel koalíciót támogatná, hisz nem szeretne együtt kormányozni a radikális Die Linke-vel. A párt belső szabályzata szerint azonban egy koalíciós kormány megalakításához szüksége lenne a párttagok támogatására, ahol vegyes képet mutatnak a felmérések, de egy biztos: az SPD tábor szívesebben szövetkezne a kommunista utódpárttal, mint a liberális FDP-vel. A CDU jelenleg úgy tűnik, hogy nincs játékban, nekik mindenképp a „túlélés” lenne a cél, emiatt mindent elkövetnének, hogy ismét kormányzó párt legyenek. Kérdéses, hogy ez mennyire sikerülhet Laschet vezetésével, akit a németek csupán 20%-a látna szívesen a kancellári székben.

Egy megjegyzés a szemle végére: sokat mondó, hogy a szaklap a győztesek között egyszer sem említi meg a német népet vagy választókat. Hogy ez mit sugall, mindenki döntse el magának.

Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell

süti beállítások módosítása