Az afgán reguláris hadsereg kudarcára keresi a választ Lynne O’Donell a Foreign Policy hasábjain.
Az ausztrál újságíró kiemeli, hogy az utóbbi két évtizedben az Egyesült Államok és NATO szövetségesei több milliárd dollárral támogatták az ázsiai ország hadseregének fejlesztését, kiképzését és felszerelését. Mindennek ellenére láthattuk, hogy a kormányerők szinte ellenállás nélkül adták át saját országukat a talibán erőinek. Miért nem tudta megállítani egy csaknem 300 ezer fős hadsereg az irreguláris muszlim szélsőségesek előretörését? Miért tették le a (a szinte legmodernebb) fegyvereiket a kormányerők majdnem harc nélkül?
A szerző által megszólított szakértők szerint a hiba nem a kiképzésben vagy az adott felszerelésben keresendő, hanem a központi, kabuli kormányzatban. Köztudott volt, hogy - az azóta az Egyesült Arab Emirátusokba szökött –
volt afgán elnök és kormánya korrupt volt. Ez a korrupció azonban megpecsételte a saját és országa sorsát is.
A cikk példaként említi az afgán rendőrség (amelynek tagjai szintúgy a frontvonalban harcoltak a nyugati csapatok mellett) esetét. Sajtóhírek és beszámolók szerint az afgán belügyminisztérium már hónapok óta nem utalta át a fizetésüket. Egyes információk arról szóltak, hogy a reguláris hadsereggel is ez volt a helyzet még annak ellenére is, hogy nyugati nyomásra minden fizetési tranzakciót digitalizáltak. Ráadásul nagyon sok rendőrsöt, ellenőrző pontot vagy barakkot nem láttak el megfelelő mennyiségű étellel, vízzel vagy felszereléssel. De hogy lehet az, hogy az átlag afgán rendőrnek vagy katonának nincs elég lőszere vagy élelme a feladata teljesítéséhez, miközben a NATO szinte öntötte a pénzt ezekbe az erőkbe?
A válasz egyszerű és tragikus: a korrupt kabuli vezetés a feketepiacon értékesítette a kapott felszereléseket, fegyvereket vagy épp lőszereket, ezzel növelve saját privát vagyonát, meglopva saját országát.
A sors fintora, hogy a feketepiacon eladott fegyverek nagy része később pont a talibánhoz került, így mondhatni a saját korruptságuk miatt felszerelték az őket legyőző szélsőségeseket. A fizetések késése vagy teljes hiánya és az ellátmány elmaradása miatt egyes források szerint havi 5000 ember is elhagyhatta a fegyveres erőket vagy a rendőrséget.
Az afgán hadsereg helyzetén nem segített a vezetőik képességeinek hiánya sem. Ghani elnök például a paranoiájából fakadó centralizáció miatt szinte mindig pártkatonákat vagy hozzá hű – és többnyire a kirendelt feladathoz nem értő – személyeket ültetett fontosabb pozíciókba a fővárosban és a tartományokban. A paranoiából fakadóan azonban Ghani hamar elvesztette a bizalmat még ezen embereiben is, így nem voltak meglepőek a hirtelen és nem várt személycserék, kinevezések sem.
Ghani uralmát hátráltatta a legitimációjának hiánya is. 2020-ban igaz megnyerte a választásokat, de helyi beszámolók szerint ez csak a lefizetéseknek és a megfélemlítéseknek köszönhető.
Az államfő így nem élvezte a népe támogatását, s ezen intézkedései sem javítottak, ugyanis legtöbb ígéretét vagy nem akarta vagy nem tudta betartani.
Szakértők szerint az afgán hadseregnek meg lettek volna a képességei – főleg úgy, hogy náluk volt a légi fölény – hogy megállítsák a tálibok előretörését, azonban hiányzott az eltökéltség és a harcolni akarás vágya a katonákból. Ami azért valamilyen szinten érthető is.
Miért harcolna egy átlag afgán családapa úgy, hogy már hónapok óta nem kapott fizetést, nincs megfelelő felszerelése és a családjáról sem tud semmit?
Helyi információk szerint nagy sokan azért dezertáltak a szélsőségesek előretörésekor, hogy hazamenjenek megvédeni a családjaikat.
Az alacsony morálra Joe Biden demokrata elnök is felhívta a figyelmet a Kabul elesete után tartott sajtótájékoztatóján Az amerikai elnök szerint nincs értelme amerikai életeket feláldozni egy olyan harcban, amit még a helyiek sem akarnak megvívni. Ez természetesen nem menti fel az amerikai vezetést a felelősség alól. Washingtonban és a demokráciáért és jogállamért oly sokszor aggódó State Department-ben régóta tudtak az afgán kormány korrupciójáról és jogsértéseiről, mégsem tettek semmit.
Az amerikai vezetés nemtörődése és inkompetenciája hozzájárult ahhoz, hogy feleslegessé tegye az elmúlt 20 év hősi halottjainak önfeláldozását.
Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell
