A Space Exploration Technologies vagy röviden SpaceX amerikai űrkutatási vállalat – amelyet 2002-ben a dél-afrikai származású Elon Musk alapított – ritkán vásárol fel más cégeket vagy egyesül velük, azonban jelenleg kivételt tettek: felvásároljak a Swarm-ot, ami egy olyan technológiai startup, amely kis műholdak gyártásáról ismert – figyelt fel az üzletre a Newsnation USA című portál.

A cég azt állítja, hogy ők rendelkeznek a legkisebb kereskedelmi forgalomban lévő műholdakkal az űrben, amelyek tömege csupán 400 gramm. A megállapodásuk feltételeit nem hozták nyilvánosságra, de egy korábbi becslés szerint a Swarm értéke nagyjából 85 millió dollár.

Elon Musk azonban nem emiatt figyelt fel rájuk. A SpaceX-nél kisebb vállalat rendelkezik Federal Communications Commission (FCC) licencekkel, azaz olyan engedélyekkel, amelyeket ezen Szövetségi Kommunikációs Bizottság vagy az azt helyettesítő kormányzati hatóság bocsátott ki, és amelyek felhatalmazást biztosítanak a műholdak elindítására és működtetésére vagy más földi állomások üzemeltetésére.

Mivel az ügylet lebonyolítása után a Swarm a SpaceX „közvetlen, teljes tulajdonú leányvállalatává válik”, így a SpaceX is rendelkezni fog ezen jogosultságokkal.

A SpaceX egy jelentős projektje a Starlink, amely egy több ezer műholdból álló hálózattal szélessávú internet hozzáférést szeretne biztosítani a Föld minden pontján. A műholdas internet természetesen nem újdonság, azonban a műholdak általában nem mozognak túl gyorsan ahhoz, hogy megbízható, stabil internetkapcsolatot biztosítsanak. Ezért jellemzően olyan speciális berendezésekre vannak fenntartva, amelyek nem igényelnek állandó hozzáférést és kapcsolatot.

A Starlink megoldása erre a problémára lényegében az, hogy körülveszi a Földet egy óriási összekapcsolt műholdhálózattal, hogy még abban az esetben is legyen internet kapcsolat, ha az egyik műhold elhagyja az annak fenntartásához szükséges látómezőt. Persze jól hangzik, hogy műholdhálózat révén a Föld minden sarkában elérhető legyen az internet, azonban azt a tényezőt is figyelembe kell venni, melyről az utóbbi időszakban számos cikket olvashattunk:

ez ugyanis ellehetetleníti a csillagászok munkáját, hiszen az ezer és ezer csillag helyett csillogó műholdak ezreit nézhetik, így ellehetetlenítve a pontos megfigyeléseket és méréseket.

Ez az egyik oka annak, hogy léteznek műholdakra vonatkozó licencek. Elon Musk, aki köztudottan szereti megkerülni a kormányzati szerveket, mindenképpen értéket lát abban, hogy mellőzheti a bürokráciát a Starlink műholdak FCC engedélyeinek megszerzése során.

Eddig a SpaceX minden panasz ellenére nem követte azt az elgondolást, hogy startupok bekebelezésével szálljon minél magasabbra. Felépítettek egy kivételes tudósokból és mérnökökből álló csapatot, akik rengeteg teret kaptak, hogy kipróbálhassák a találmányaikat, még akkor is, ha nem sikerrel zárult a kísérlet. A kilövőpályákon felrobbanó rakétákat nevetéssel és néha ujjongással fogadták, nem pedig borzalommal és vádaskodással. Így a cikk írója úgy tartja, komoly hiba lenne, ha a vállalat e szakaszban hátat fordítana eddigi szellemiségének és követné azt a trendet, amely szerint a „vállalkozók” és a startup -alapítók egyetlen célja nem más, minthogy elég nagyra nőjenek ahhoz, hogy felfigyeljenek rájuk a technológiai óriások, mint például az Apple, az Uber vagy a Facebook, és jutányos áron felvásárolják őket, ezáltal bekebelezve őket és elnyomva mindenféle innovatív energiát.

Szemlézte: Spiesz Bianka