2021. június 22. 17:52 - Danube Institute

Megbukott a bevándorláspárti svéd kormány

Megvonta a bizalmat a svéd parlament a szociáldemokratákból és zöldekből álló kormánytól. A Riksdag 181-109 arányban szavazott a bizalmatlansági indítvány mellett - írja több más lap mellett a Politico európai kiadása.

sved_nyito_1.jpg

De mi is vezetett ide? A vörös-zöld koalíció a 2019-es svéd választások óta vezette kisebbségben a skandináv országot. A parlamenti többség hiánya miatt a két kormánypárt folyamatosan függött az őket kívülről támogató két párttól, a Baloldali Párttól és a liberális Centrum Párttól. A két politikai formáció nagyon sok (főleg gazdasági) kérdésben nem egy állásponton van, ami a mostani bizalmatlansági szavazásban és az azt kiváltó lakásbér ügyben csúcsosodott ki. A Baloldali Párt ugyanis szociális alapon szerette volna rendezni az ügyet, míg a liberálisok inkább a piaci alapú béreket preferálták. A BP pártelnöke hangsúlyozta, hogy nekik ez egy igen fajsúlyos kérdés, s ha a kormány nem az ő javaslataikat támogatja, akkor megvonja a bizalmat. Sokak szerint mindez blöff volt, hiszen a párt nem rendelkezik elég képviselővel egy bizalmatlansági indítvány megindításához. A csavar itt jött a képbe.

A jobboldali és határozottan migráció ellenes Svéd Demokraták felkarolták az ügyet, s látva a kormányoldal megosztottságát, maguk kezdeményezték az eljárást.

A hivatalos indoklásuk természetesen nem egyezett a Baloldali Párttal. A Demokraták szerint a kormánynak az utóbbi évek téves és rossz bevándorlási politikája miatt kell távozni.

A szociáldemokraták még a szavazás előtt megpróbálták menteni a menthetőt, s a legtöbb résztvevő felet párbeszédre és egyességre buzdították. Ezt a Baloldali Párt azonban hevesen elutasította, mondván már így is sok kérdésben áldozták fel álláspontjukat a liberálisok és a kormány miatt. A hétfő délelőtt megtartott bizalmatlansági szavazáson a BP és Svéd Demokraták mellett a Mérsékelt Párt és a kereszténydemokraták szavaztak Stefan Löfven miniszterelnök ellen.

A kormány előtt így két forgatókönyv áll. Az első szerint előrehozott választásokat kell kiírni. Ez azonban kétélű fegyver lehet, hiszen a rendes választásokig (2022. szeptembere) sincs sok idő, így egy esetleges új kormány csak pár hónapig tudná irányítani az országot. A választások és a kampányok közelsége miatt időszűkében is lennének, az anyagi kiadásokról már nem is beszélve. Mindezt tetézi, hogy

a jelenlegi közvélemény-kutatások szerint a jobboldali és centrista pártok győznének.

A kormányalakításhoz azonban mindenképp össze kellene dolgozniuk a sokak által radikálisnak tartott Svéd Demokratákkal. A párt azonban az új elnökével az utóbbi években fokozatosan szakított a múltjával, s húzott a centrum felé. Nemrég tárgyalások is kezdődtek a kezdeményezésükre a szociáldemokraták megbuktatására. E fejleménnyel egy korábbi cikkünkben részletesebben is foglalkoztunk.

Látva a számokat a baloldalnak nem érné meg egy előrehozott választás. Ezt természetesen érzékelték a Baloldali Párt vezetésében is. A pártelnökük némileg önmagának ellentmondóan kijelentette: továbbra is kész támogatni a szociáldemokratákat a különböző ügyek mentén. Ez a fejlemény mindenképp jó hír Löfven-nek, hiszen a második forgatókönyv alapján egy hete van új kormánykoalíciót létrehozni. Ha esetlegesen ismét meg tudna egyezni régi/új szövetségeseivel, akkor szinte minden maradna a régiben.

Hiába tehát a választói akarat, hiába a jobboldali fölény: Svédországnak ismét bevándorláspárti, baloldali kormánya lehet.

Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell

süti beállítások módosítása