Élesednek a viták tokiói ötkarikás játékok megrendezése körül. A japánok többsége az országos olimpiai bizottsággal karöltve ismét halasztana, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) viszont foggal-körömmel ragaszkodik a másfél hónap múlva esedékes starthoz.

Először ebben a cikkünkben számoltunk be az idei olimpia megrendezésének körülményeiről és kihívásairól,  a téma pedig másfél hónappal a nyitóünnepség előtt ismét aktuálissá vált.

Azt már a múltkor is megírtuk, hogy a japán oltási program nemcsak a hasonlóan fejlett országokhoz, hanem a világátlaghoz képest is rendkívüli lemaradással indult meg. Az ország jelenleg még mindig csupán a középmezőnyben foglal helyet globális viszonylatban, és több, nála jóval elmaradottabb állam megelőzi, így például az európai periférián elhelyezkedők nagy része. (Albánia, Moldova stb.).

 Az alacsony oltottsági arány miatt a helyi szakemberek továbbra is tartanak a járványhelyzet súlyosbodásától, habár jelenleg úgy tűnik, hogy a májusban kulmináló negyedik hullámból kilábalóban van a szigetország.

A japán közvélemény ugyanakkor egyáltalán nincs elragadtatva az idén nyáron megrendezendő olimpiától, legalábbis a közvélemény-kutatások továbbra is erős ellenszenvről tanúskodnak.

A Japán Olimpiai Bizottság ezért nemrég éles bírálattal illette a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, amiért az nem veszi figyelembe a helyi lakosok hozzáállását, és továbbra is ragaszkodik az esemény terv szerinti megtartásához

– közölte a Reuters hírügynökség. A NOB alelnöke, John Coates nem tett túl nagy népszerűségre szert, amikor leszögezte, hogy az ötkarikás játékokat egy esetlegesen hatályban maradó veszélyhelyzet esetén is megrendezik.

A kormányzat első számú egészségügyi tanácsadója, Omi Sigeru parlamentben tartott beszédében arról informálta a döntéshozókat, hogy a gyarapodó személyforgalom fokozott kockázatot jelent, az olimpia hatása mellett pedig azzal is számolni kell, hogy az emberek többségének már elege van a szabadság korlátozásából.

A szakember emellett a kormány és a szervezők közötti, óvintézkedésekkel kapcsolatos kommunikáció hiányosságaira is rámutatott.

A japán parlament épülete Tokióban

Szuga Josihide kormánya mindennek ellenére továbbra is optimista a világesemény biztonságos lebonyolítását illetően, amely a miniszterelnök szerint „az egész világnak bátorságot és reményt adhat”.

A 15 milliárd dollárba kerülő olimpia sikerén a kulcsfontosságú politikai tőke is múlik

– véli a portál szerzőpárosa, utalva az ősszel megtartandó országos választásokra. Mint hozzáteszik, a kormányfő népszerűségét már így is jelentősen megingatta a felemás sikerrel kezelt világjárvány. A japán kormány abban bízik még, hogy az egyre gyorsuló oltási programmal (a várakozások szerint a nyitóünnepségre a népesség mintegy egyharmada jut vakcinához) és a csökkenő esetszámokkal a közvélemény is pozitívabb lesz, amikor július 23-án fellobban a láng a tokiói Nemzeti Stadionban.

Szemlézte: Irlanda Balázs