Februárban a Politico magazin hasábjain olvashattuk, hogy egyre csak növekszik azon demokrata kongresszusi képviselők száma, akik nem értenek egyet pártjuk kiterjedt bevándorlási megközelítésével, mivel úgy gondolják, hogy ezen irányvonal követésével számtalan választót fordítanak maguk ellen. És igazuk is lehet, ahogy azt megtudhattuk a National Review oldalán megjelent cikkben, amely a Rasmussen Reports adataival alá is támasztja ezen képviselők aggodalmát.

A Rasmussen Reports kutatói 2019. december közepe óta minden héten töretlenül felteszik ugyanazt a tíz kérdést, pontosan ugyanabban a megfogalmazásban az amerikai állampolgároknak, amelyekre 2020-ig nagyjából ugyanazok a válaszok érkeztek.

2020-ban azonban jelentős változás történt a közvéleményben: az emberek egyre inkább szorgalmazták a határellenőrzést, a kisebb mértékű legális bevándorlást, valamint ellenezni kezdték az amnesztiát.

Joe Biden már elnökjelöltként elkötelezte magát a legális bevándorlás növelése, és az illegális bevándorlók jogi státuszának legálissá módosítása mellett. Megválasztása után már el is kezdett munkálkodni ezen, a többi között bejelentette a menekültek letelepülési lehetőségének kiterjesztését. Javaslatait a 2021-es amerikai állampolgársági törvényben gyűjtötte össze, amelyben megfogalmazta, hogy minden illegális bevándorló amnesztiát kapn és szorgalmazza a legális bevándorlást.

Bár azt nem tudhatjuk, hogy az amerikai nép mennyire ismeri a törvényjavaslatba foglaltakat, valamint, hogy mennyire vannak tisztában a határokon végbemenő változásokkal, de a Rasmussen-féle felmérés arra enged következtetni, hogy a polgárok jelentős része követi az eseményeket, és nem tetszik az, amit lát és tapasztal.

A felmérés egyik kérdése, amelynél tisztán látszik a változás, hogy a kormány túl keveset, vagy túl sokat tesz szerintük azért, hogy csökkentse az illegális bevándorlást és az érkezők tartózkodási idejét. Biden győzelme után a válaszokban szinte azonnal módosulás látszott.

November 3-án az emberek 40 százaléka volt azon a véleményen, hogy nem tesz eleget az adminisztráció az illegális bevándorlás visszaszorításáért. Mára ez már 55%, azaz a lakosság több mint fele osztja ezt a véleményt.

A felmérésből az is kirajzolódik, hogy jelentősen megnőtt az aránya azoknak, akik ellenzik az életre szóló munkavállalási engedélyek megadását a csaknem 12 milliónyi illegális bevándorló részére. A megkérdezettek 55 százaléka mondta azt, hogy határozottan vagy leginkább ellenzi, szemben a mindössze 39 százalékkal, akik támogatnák ezt. Steven A. Camorta, a National Review írója megkérdőjelezi, hogy a Rasmussen Reports csapata miért munkavállalási engedély kifejezést használ a retorikájában, és nem jogi státuszt, vagy állampolgárságot, de végül arra a következtetésre jut, hogy mivel a kérdést 2019. óta így fogalmazzák meg, a változást tisztán képes tükrözni.

Januárban, amikor először szivárgott ki az amnesztia-törvényjavaslat, a médiavisszhang még főként pozitív trendeket tükrözött. Az amerikai nép azóta azonban ráeszmélhetett a javaslat valódi nagyságára és bevezetésének lehetséges hatásaira. Példaként említhető a közvélemény jelentős változására az úgynevezett DREAM törvény, amely jogi státuszt és esetlegesen állampolgárságot adna a fiatalon Amerikába érkezőknek. Az amnesztiával kapcsolatos kérdések közül mindig is ennek volt a legszámottevőbb támogatottsága. A Rasmussen-nél úgy fogalmazták meg hétről-hétre a kérdést, hogy

biztosítanák-e az egész életen át tartó munkavállalási engedélyek megadását azon illegális lakosoknak, akik kiskorúként érkeztek. Míg karácsony előtt 58 százaléknyi támogatást élvezett, valamint 36 százalék ellenezte, addig mára már 50 százalékra csökkent a támogatottság, és 43 százalékos az ellenzők tábora.

A bevándorlással kapcsolatos felmérésben további kérdések is felmerülnek, a többi között a legális bevándorlók számának korlátozásával kapcsolatban, a vendégmunkásokra vonatkozóan, illetve a bevándorlás okozta népességnövekedésről. Ezek közül valamennyi kérdés esetében megfigyelhető a támogatottság csökkenése, és a szigorúbb szabályozás iránti igény növekedése. Steven A. Camorta írásában felhívja az olvasók figyelmét arra, hogy egy felmérést sem lehet hibátlannak és végérvényesnek tekinteni, főleg egy olyan összetett témakör esetében, mint a bevándorlás. Azáltal azonban, hogy több, mint egy éven keresztül tették fel ugyanazon kérdéseket, a közvélemény változásának trendjeit tökéletesen képesek példázni.

Mindezek alapján látható, hogy

az, amit a Biden-adminisztráció és a hozzá hű média a kommunikációjában állít a kedvező nyelvezetű, trendeket fel nem mutató közvélemény-kutatásokra hivatkozva, messze nem a valóságot tükrözi.

Biden erős ellenállással néz majd szembe mind a lakosság, mint a pártja körében, miközben próbálja keresztülvinni a radikális változtatásokat indítványozó törvénytervezetét.

Szemlézte: Spiesz Bianka