Danube Institute Blog

Ismét igazságtalanság érheti a nőket egy Biden által támogatott törvényjavaslat nyomán

2021. március 09. - Danube Institute

A demokrata elnök adminisztrációja teljes mellszélességgel állt ki a George Floydról elnevezett, igazságosabb rendőri eljárást célzó csomag mellett. A National Review szerzője, Daniel McLaughlin véleménycikkében nem magát a törekvést, hanem annak részleteit illeti kritikával.

bidenpolice_nyito.jpg

„A rendvédelmi szervek hivatásos állományának tilos etnikai, vallási vagy nemi alapú előítélettel fellépniük” – szögezi le először is az elfogadásra váró dokumentum. Ezt az alapvetést aligha vonja kétségbe bárki is, ám az ördög ezúttal is a részletekben rejlik.


A szerző először is a nehezen körülhatárolható fogalmakat, valamint a konkrétumok hiányát kifogásolja. A törvénytervezet ugyanis kimondja: ha nyilvánvaló a rendőri fellépés különböző karaktervonású személyekre gyakorolt „eltérő hatása”, akkor az „első ránézésre meggyőző” bizonyítéknak tekintendő. Kivételt jelent, ha egy adott személyt a rendőri szerv megbízható háttér-információk alapján üldöz – közli a magazin.


Egyelőre nem világos, hogy pontosan mi számít „eltérő hatásnak”, a cikk írója viszont azt prognosztizálja, hogy a bíróságok akár az igazoltatási arány puszta diszparitását is annak bélyegezhetik.


A járőröket megilleti a védelemhez való jog, azt azonban szintén nem tudni, hogyan lehet majd az ártatlanságot bizonyítani. A jogalkotó csupán annyit mond, hogy a felmentéshez meg kell győződni arról, hogy a vádlott intézkedése során „semmilyen mértékben nem hagyatkozott a felsorolt jellemvonásokra”. Emellett egy ilyen jogi procedúra magas költségekkel és sok bonyodalommal járhat. Mindez McLaughlin szerint azt eredményezheti, hogy a rendőrök a különböző karakterjegyek alapján fognak paritásra törekedni, nem pedig a mindenkit egyenlően megillető tisztességes eljárásra helyezik majd a hangsúlyt. Jól tudjuk pedig, hogy a bűncselekmények elkövetésének aránya nem ilyen mesterségesen kiegyenlített – mint ahogy semmi sem az. Egyszerű matematikával arra következtetünk, hogy


a törekvés megvalósítása kevesebb bűnöző és több ártatlan ember megállításával járhat.


Példának okáért egyes statisztikák alapján a férfiak sokkal hajlamosabbak a kihágásra, mint a nők – írja McLaughlin. A fiatal férfiak okozzák a legtöbb fejtörést a bűnüldöző szerveknek, ráadásul az erőszakos cselekmények jó része is az ő számlájukra írható, valamint a közúti szabálysértésekre is hajlamosabbak. Jól illusztrálja e jelenséget, hogy a nőkkel szemben minimális kisebbségben lévő nem a börtönök lakosságának 92 százalékát képviseli. Mint a szerző kiemeli,


ezeket a könnyen észrevehető tényeket egészen egyszerűen nem lehet megkerülni, habár úgy tűnik, hogy a valóságtól való elrugaszkodás manapság a demokraták gyakorlatának egyik alapköve.


Vajon a férfiak elleni fellépések számát csökkentik, vagy a nőket fogják sűrűbben intézkedés alá vonni? Esetleg mindkettő? E kérdésekre csak az idő adhat választ, az irány azonban aggasztónak tűnik, ha e törvény is a kvótákkal fémjelzett mesterségesen megalkotott egyenlőségnek biztosít majd jogalapot. A Biden-adminisztrációnak egyébként nem ez az első, nőket hátrányba hozó rendelkezése, egy korábbiról ebben a cikkünkben számoltunk be.

Egy gondolat erejéig azonban még térjünk vissza a rendőri intézkedéseket szabályozó javaslathoz! McLaughlin szerint ugyanis abban a nemzetiségi megkülönböztetést illetően is akad kivetnivaló, hiszen a rendőri eljárás mellett a bevándorlással kapcsolatos munkahelyi nyomozásokra is kiterjed a dokumentum. Ezek alapján megfogalmazódik a véleményformálóban az a feltevés, hogy az illetékes szervek nem vehetik majd figyelembe a nemzeti származást, noha az anyaország meghatározása nem éppen elhanyagolható tényező az illegális beutazók kiszűrésében.

Szemlézte: Irlanda Balázs

süti beállítások módosítása