A Politico európai kiadásának hasábjain értekezik Tom-Jan Meeus vendégszerző a következő holland választásokról és a kereszténydemokraták egyik erős emberéről, Pieter Omtzigt-ről.

A közelgő szavazással és az esélyes pártokkal, jelöltekkel egy korábbi cikkünkben részletesebben foglalkoztunk..

A szerző szerint a Benelux állam politikai élete gyakran lapos és unalmas. Az utóbbi hónapokban azonban izgalmas fordulatok és botrányok bontakoztak ki. A márciusi választások előtt a lemondott és ügyvezető kormányt irányító Mark Rutte-t kemény kritikák érik. Ezek azonban egyáltalán nem megalapozatlanok, sőt! Sokak szerint a holland vezetés rosszul irányítja és koordinálja az ország oltási programját hiszen,

a cikk megjelenésekor az Európa Unión belül csak Bulgária állt rosszabbul az átoltottsági mutatókban.

Egyesek szerint emellett magát a vírust sem tudják kordában tartani. Az esetszámok megugrása után a kormány korlátozásokat és kijárási tilalmat vezetett be, amire válaszul több tüntetés is szerveződött. E tömegmegmozdulások sok helyen erőszakba torkolltak és a rohamrendőrségnek kellett beavatkoznia. Ezt tetézte a holland bíróságok döntése, miszerint az elrendelt kijárási tilalom alkotmányellenes, és minél hamarabb be kell szüntetni.

Mindezek mellett ott van a családtámogatási botrány, aminek következtében távoznia is kellett a hivatalából Rutte-nak. Az eset lényege az, hogy a holland adóhivatal több ezer családtól tagadta meg a támogatásokat, mondván nem jogosultak rá. Sok szülőre ráfogták, hogy csalók és akár 50.000 eurós bírságot is kiszabtak úgy, hogy nem volt bizonyítékuk a vádakra.

E lépéssel több tucat (főleg hátrányos helyzetű) családot lehetetlenített el a holland kormány.

A botrány leleplezésében nagy szerepet játszott a kereszténydemokrata párt (CDA) második embere, a már korábban említett Omtzigt. Annak ellenére, hogy a jobboldali politikai tömörülés koalícióban kormányoz Rutte liberálisaival, komoly kritikával illették a nagyobbik kormánypártot. A botránnyal kapcsolatos parlamenti vizsgálat alatt Omtzigt rendkívüli népszerűségre tett szert azzal, hogy folyamatosan kérdésekkel bombázta a regnáló miniszterelnököt. Megjegyzendő, hogy Rutte szinte mindig kikerülte a válaszadást. Omtzigt szerint a kormányfő szándékosan tartott vissza információkat a parlament előtt.

A kereszténydemokrata politikus a lezárások miatti erőszakos összecsapások után azt mondta, hogy

Rutte kormányzása alatt Hollandia egy banánköztársaság szintjére süllyedt és már hiányzik a jogállamisághoz elengedhetetlen fékek és egyensúlyok rendszere.

A népszerűsége ellenére nem valószínű, hogy Omtzigt lesz a CDA következő miniszterelnök-jelöltje. Egyesek szerint ennek az az oka, hogy a jobboldali politikus sok kérdésben nyíltan euroszkeptikus, míg a pártja tradicionálisan Európa barát. Omtzigt hevesen kritizálta például az Európai Központi Bank szakpolitikáit, vagy a közösen felvett Uniós hitelt.

A liberális Rutte pártjában sokan úgy gondolják, hogy a kereszténydemokraták támadásai csak a valóban euroszkeptikus Geert Wildersnek hoznak szavazatot. Ha a CDA esetlegesen Rutte nélkül szeretné megalakítani a következő holland kabinetet, akkor a baloldal felé kellene tekintenie. A szocialistákkal, vagy a munkáspárttal megalakuló szövetséget azonban csak az kötné össze, hogy megakadályozzák a liberálisok kormányalakítását, így ez egy nagyon gyenge és instabil kormánykoalíció lenne. Így az esetleges bukásuk is csak Rutte pártját erősíteni meg – nem meglepő tehát, hogy a CDA-n belül sokan nem támogatják ezt a forgatókönyvet.

Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell