Danube Institute Blog

May vs Johnson: feszültség az Egyesült Királyság kormányában

2016. december 12. - Danube Institute

may_johnson.jpg

Példátlan szakadás következett be a brit kormányon belül, amikor Boris Johnson külügyminiszter Szaúd-Arábiára vonatkozó kritikus megjegyzéseit Theresa May szóvivője nem a kormány hivatalos álláspontjaként értékelte.

A miniszterelnök a november 28-i héten az első brit vezetőként vett részt az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) éves ülésén. May előrevetítette, hogy szorosabb kapcsolatokat kell kialakítani ezekkel az országokkal. Elismerte a kritikát, hogy ezek egyébként az emberi jogokat szisztematikusan figyelmen kívül hagyó országok, azonban az EU elhagyása után – véleménye szerint – szükséges, hogy átértékelje az Egyesült Királyság az Öböl menti országokkal való kapcsolatát. Látogatása során új alapokra kívánta helyezni a Brexit utáni gazdasági együttműködést ezen országokkal, valamint biztosította szövetségesét, Szaúd-Arábiát a további biztonságpolitikai és terrorelhárítási együttműködésről.

Boris Johnson külügyminiszter kiszólásai pont Szaúd-Arábiát érintették a leginkább: szerinte „proxy háborúkat” folytatnak a térségben, Iránhoz hasonlóan. Véleménye szerint a régióban olyan politikusok kormányoznak jelenleg, akik visszaélnek a vallással, illetve annak különböző ágaival azért, hogy saját politikai érdekeiket szolgálják. A proxy háborúk létét tartja az egyik legfeszítőbb problémának, azonban ezek is csak a megfelelően erős vezetői réteg hiányából fakadnak.

Theresa May azonban nem állt külügyminisztere véleménye mögé. A korábban említetteket Johnson személyes véleményének nyilvánította, majd előrevetítette, hogy a kabinet hivatalos álláspontját majd csak a külügyminiszter térségbe utazása után fogják nyilvánosságra hozni. A szaúdi kormány aggodalommal tekint a brit kabinettől érkező kettős véleménynyilvánításokra.

A brit parlamenti képviselők egy része ugyanakkor határozottan kiállt a külügyminiszter mellett. Egyrészről „nevetséges próbálkozásként” értékelik, hogy Johnson jelentőségét redukálják a kabinetben, hiszen Theresa Maynek szüksége lesz rá a jövőbeli Brexit kommunikálásában a közvélemény számára. Másrészről több parlamenti képviselő szerint a külügyminiszter hatáskörébe tartozik az ilyen típusú problémákra és veszélyforrásokra való figyelemfelkeltés. Ráadásul a külügyekért felelős miniszter semmi újat nem mondott, ilyen kritikát már többször is kapott a szaúdi vezetés zárt ajtók mögött.

A baloldal azonban meglepetésének adott hangot, amikor az ellenzék külügyekért felelős árnyékminisztere, Tom Brake nyilatkozott Johnson szavairól. Véleménye szerint a külügyminiszter végre helyesen értékelt egy helyzetet, azonban ezzel megszégyenítette miniszterelnökét. Hozzátette, hogy a konzervatív kormány helyesen ítélte el Fidel Castro emberi jogi visszaéléseit, azonban álszent dolog figyelmen kívül hagyni a britek szövetségeseinek ugyanilyen jellegű tetteit.

A kabinet több miniszterének véleménye szerint a feszültségek fő okát nem a két személy közötti ellenvélemények, hanem elsősorban Theresa May két külügyi tanácsadója okozza, akik külügyminiszter-helyettesként viselkednek. A panaszok közé tartozott, hogy lényegesen több időt töltenek a miniszterelnökkel, mint más miniszterek, akik így szinte kiszorulnak a döntéshozatalból, valamint aláássák a külügyminiszter munkáját. Ráadásul a miniszterelnök és külügyminisztere december 10-i találkozója során Boris Johnson egyértelművé tette, hogy nem fog változtatni módszerein és álláspontján, azonban mind az erős üzenetek kommunikálására, mind az arab országokkal való közös munkára fel van készülve. Így a probléma megoldásának kulcsa a miniszterelnök kezében van.

Szemlézte: Molnár Gergő

 

süti beállítások módosítása