2016. június 01. 11:23 - Danube Institute

Szabad-e engedni a terroristáknak?

terrorizmus_2.jpg

A G7 találkozón Justin Trudeau kanadai miniszterelnök arról győzködte a többi ország képviselőit, hogy ne fizessenek váltságdíjat terroristáknak. Eközben a fülöp-szigeteki radikális iszlamisták által fogvatartott kanadai állampolgár, Robert Hall azt mondja, országa cserben hagyta, és a fülöp-szigeteki Trumpként emlegetett helyi elnököt, Rodrigo Dutertét kéri, hogy segítsen neki és két még életben lévő társának. Szabad-e engedni terroristák követeléseinek?

Hallt 2015. szeptember 21-én rabolta el egy tengerparti üdülőből az Abu Sayyaf terrorszervezet egy kanadai, egy norvég és egy fülöp-szigeteki állampolgárral együtt. A terroristák ezután több videót tettek közzé, melyben a túszokat is megszólaltatva mintegy 6.5 millió dollárnyi váltságdíjat követeltek életükért cserébe. A túszok, köztük Hall, azt kérték a felvételeken, hogy tegyenek eleget a terroristák követeléseinek, ezt azonban Trudeau kanadai miniszterelnök nyilvánosan elutasította, mire április 25-én lefejezték John Ridsdel-t, a másik kanadai túszt. A többiek sorsa ismeretlen volt néhány nappal ezelőttig, amikor az Abu Sayyaf újabb videót hozott nyilvánosságra, melyben június 13-át jelölik ki váltságdíj következő határidejének, a következő külföldi túsz megölésével fenyegetve. A felvételen Hall már a frissen megválasztott helyi elnökhöz, Rodrigo Dutertéhez fordul.

Duterte annak köszönheti népszerűségét, hogy Davao polgármestereként a bíróságot megkerülve halálbrigádokkal tisztította meg a várost a bűnözőktől, vagy akit épp gyanúsnak talált. Támogatói hálásak neki, amiért biztonságossá tette a várost, ellenfelei viszont több mint ezer felderítetlen gyilkossági ügyért tartják felelősnek. Néhány gyilkosságot büszkén be is ismert, például hogy megölt három emberrablót, ám független vizsgálatok is úgy találták, hogy rengeteg áldozata ártatlan volt, sokan közülük tizenévesek.

A fejlett világban elfogadott maxima nem engedni a terroristák követeléseinek: az USA és Nagy-Britannia vezetőinek már többször kellett kiállnia a nehéz döntés mellett. Nem a pénz miatt, hiszen ezek az országok komoly következmények nélkül kifizethetnék a váltságdíj százszorosát is. Az egyik gond az, hogy vélhetően fegyverekre költenék a terroristák, amelyekkel számos újabb életet oltanának ki. A másik pedig az, hogy minél több országból lehet váltságdíjat kicsikarni, annál jövedelmezőbb és annál kevésbé kockázatos vállalkozás az emberrablás. Ha tehát egy ország kormánya fizet, azzal egyes emberrablók tevékenységét támogatja, a többieknek pedig azt üzeni, hogy polgárait érdemes célpontnak választani. Ha végül meg is menekül a túsz, a siker pürrhoszi lesz.

Egy filozófiai és egy empirikus kérdésen múlik a döntés: az előbbi arra vonatkozik, hogy elmulaszthatunk-e megmenteni egy életet, ha ezzel több másik életet megmentünk; a második pedig arra, hogy vajon tényleg károsabb lenne-e fizetni. Duterte elnök nem olyan embernek tűnik, akit bármelyik kérdés foglalkoztatna, és sikere alapján választóit is jobban érdekli, hány emberrabló vére tapad a kezéhez, mint a jogállamiság és a morálfilozófia absztrakt problémái. Katonái eltökélten keresik a túszokat és egy Abu Sayyaf tábort már meg is támadtak.

Szemlézte: Daniel Corsano

süti beállítások módosítása