Danube Institute Blog

Facebook: a jövő nagyra törő birodalma

2016. április 13. - Danube Institute

zuckerberg.jpg

Globális ambíciókra törő birodalomhoz hasonlítja a Facebookot és annak alapítóját, Mark Zuckerberget az Economist szerkesztőségi cikke. A lap szerint az informatika következő korszaka az óriásvállalatok adatokért és az azokat minél jobban hasznosító technológiákért, illetve a fogyasztók bizalmáért folytatott versenye fogja jellemezni.

Az Economist szerint a tizenkét évvel ezelőtt alapított Facebook ma is számos olyan adottsággal rendelkezik, amely a nagy birodalmak jellemzője: hatalmas befolyás és elérés, karizmatikus vezető, óriási népesség és vagyon. A közösségi háló 1,6 milliárd felhasználóval rendelkezik, amelyből egymilliárd minden nap átlagosan húsz percet el is tölt a felületen. Az amerikaiak mobilinternet-használatának 30 százalékát a Facebook adja, miközben maga a vállalat a föld hatodik legértékesebb cégének számít.

Mark Zuckerberg, az alapító, ugyanakkor ennél is nagyobb ambíciókat dédelget: amellett, hogy a legszegényebb országokba is elvinné az internetet napenergiával üzemeltetett drónok segítségével, a virtuális valósághoz és mesterséges intelligenciához kapcsolódó technológiák kiaknázásával a kommunikáció új fejezeteit is meghatározná. Az Economist szerint ez élesíti majd a konfliktusokat más technológiai „birodalmakkal”, leginkább a Google-lal.

A Facebook annyiban hasonló a Google-höz, legnagyobb vetélytársához, hogy rengeteg ember számára kínál jó minőségű szolgáltatást, a felhasználóbázist pedig hirdetési bevétellé tudja alakítani. A különbség ugyanakkor ma az Economist szerint az, hogy a Google-t az emberek ügyeik intézésére, míg a Facebookot leginkább az idő eltöltésére használják. A hatalmas mennyiségű rendelkezésre álló adat kiaknázása terén egyedülálló két cég méretüknél fogva hatalmas profitot termelnek, miközben képesek felvásárolni potenciális versenytársait. Az erő kulcsa pedig az az adattömeg, ami a felhasználóktól származik – ezért is törekszik mindkét cég terjeszkedni a világ eddig internet által kevésbé meghatározott részein is.

Ugyanakkor új kihívások – és megoldások várhatóak az üzleti modellek terén is. A Facebook például a mesterséges intelligenciába igyekszik fektetni – a „machine learning” technológiák segítségével a gépek rendelkezés álló adatbázisok feldolgozásával (és nem előre programozott válaszokkal) képesek válaszokat adni.

E technológiák fejlődésével az emberek egyre több interakcióba léphetnek a robotokkal, amelyeken keresztül egyre többféle szolgáltatás lesz elérhető. A másik út pedig a virtuális valóság, amelybe a Facebook szintén sokat fektet (például az Ocolus 2014-es felvásárlásával) − ami a kommunikáció módját alakíthatja át lényegileg.

Ezeken a területeken a Facebook mindmáig nem számít a leginnovatívabb szereplőnek – ugyanakkor igyekszik minél fontosabbá válni az Amazon, Apple, Google és Microsoft alkotta piaci térben. A tét az, hogy mely felületeket és technológiai megoldásokat fogjuk használni az augmentált, a kivetített információkkal keveredő valóság korában. Az internetes óriáscégek e versenye új piaci lehetőségeket nyit meg és a kreativitás új formáit ösztönözheti.

Az Economist ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy mindez új biztonsági és magánéleti aggályok megjelenését hozhatja magával. A szolgáltatások átfogó információ alapján történő személyesítése a megfigyelés érzetét adja, és kérdés, miképpen lehet valódi értéket adni a fogyasztónak úgy, hogy közben a biztonsági szempontok sincsenek semmibe véve.

A problémák másik csoportját a piacok koncentrációja, az oligopóliumok és monópoliumok erősödése jelentheti − hiszen a hatalmas mennyiségű adaton nyugvó szolgáltatások miatt nehéz egyik platformról a másikra váltani. A Facebook már ma is számos versenyjogi ügy érintettje, erejének növekedésével pedig ezek szaporodására lehet számítani. E tényezők miatt, mint minden nagy birodalom vezetőjének, Mark Zuckerbergnek is az egyensúlyi helyzet megtalálására és a tömegek lázadásának elkerülésére kell fókuszálnia.

Zulik Ákos

süti beállítások módosítása