2016. március 09. 14:01 - Danube Institute

Brexit: szabad-e vitázni az EU-tagságról?

brexit_3.jpg

A Brit Kereskedelmi Kamara (BCC)  vezére, John Longworth lemondott posztjáról, miután nyilvánosan támogatta egy nyilatkozatában az Európai Unióból való kilépést. Döntésének önálló meghozatala kapcsán eltérőek a vélemények a politikai közéletben. Jól érezhető, hogy az Egyesült Királyságban a referendumhoz közeledve egyre inkább forrósodik a levegő: a BBC műsorszolgáltató egy nyilvános vita ötletével is előállt.

Longworth és a BCC közötti összeférhetetlenség alapját az képezte, hogy a csoport hivatalosan a semlegesség mellett foglal állást, viszont felröppentek olyan hírek, hogy Longworth valójában külső nyomás hatására távozott székéből. A kamara nyilatkozata szerint „minden képviselőnek megvan a joga a személyes politikai nézetekhez, olyan dolgok kapcsán, amelyek kulcsfontosságúak napjainkban”. Azonban azt is hangsúlyozták: az nem megengedett, hogy ezeket az állásfoglalásokat kinyilvánítsák a nagyközönség felé, mivel azt mások az egész szervezet álláspontjaként értelmezhetik. Nora Senior, a szervezet elnöke szerint a lemondás indoka az volt, hogy a semlegességük ne sérüljön, és semmi más tényező nem befolyásolta a döntést.

Az EU-szkeptikusok azonban máshogy látják: szerintük Cameron számlájára írható a lemondás és Longworth az úgynevezett „Fear Projekt” gúnynéven futó anti-Brexit kampány áldozata. Az elnevezés arra a félelemre utal, hogy a kilépést leginkább gátoló tényező a gazdasági rizikó és a biztonság kérdése, ami 43 év EU-tagság után könnyedén veszélybe kerülhet.

David Davis konzervatív képviselő aggályát fejezte ki az üggyel kapcsolatban: szerinte kérdéses, hogy a kormány valóban gyakorolt-e nyomást Longworthra. Ha igen, fennáll a veszélye annak, hogy a továbbiakban üldöztetésnek lesznek kitéve azok az üzleti vezetők, akik a Brexit mellet foglalnak állást.

Chris Grayling, az alsóház vezetője Brexit-pártiként azzal vádolta a Kereskedelmi Kamarát, hogy gerinctelenül kezelik a Longworth-ügyet. Szerinte szégyenletes, hogy nem fogadnak el egy személyes véleményt, miután Cameron is megadta a szabadságot saját minisztereinek. „Az a tény, hogy egy prominens üzleti személyiség felállt és azt mondta: »én hiszek abban, hogy Nagy-Britanniának el kellene hagynia az EU-t«, az egy nézet, amit meg kellene hallgatnunk. Természetesen az az eljárás , amit a BCC választott a lemondás kikényszerítésére, teljesen elfogadhatatlan és bizonyos mértékben szégyent hoz a szervezetre.”

Mervyn King, a Bank of England egykori vezetője nem deklarálta álláspontját a Brexit-ügyet illetően; viszont azt mondta: a BCC-nek életbevágóan fontos szerepe van az érvek felsorakoztatásában, a főszereplők ugyanis nem képesek világosan és tárgyilagosan kifejteni a pro és kontra tényezőket. Számára ez a véleménynyilvánítás segítséget jelent annak eldöntésében, hogy miként szavazzon a nyári népszavazás során.

Boris Johnson, London polgármestere a pro-Brexit kampány legnagyobb szószólójaként pedig így fogalmazott: „Ez nem lehet igaz, hogy ha valaki felvállalja, hogy nem ért egyet egy létesítmény álláspontjával, azonnal szét lesz zúzva a Fear Projekt ügynökei által”. A kilépés kapcsán arról beszélt: „Ez egy olyan szituáció, mint mikor a börtönőr véletlenül nyitva hagyja a börtön ajtaját és az emberek látják a napsütötte tájat. Mindenki hirtelen elkezd civakodni a kinti világ félelmetességéről, (…) pedig az valójában csodálatos lenne”. A polgármester Cameron egyik legnagyobb ellenfelévé vált, noha mindketten a Konzervatív Párt tagjai. Az ellenszenv régóta fennáll, amely a közelgő referendum miatt ki is éleződött kettőjük között. A miniszterelnök szerint Johnson vágya az, hogy a közeljövőben elfoglalja helyét a Downing Streeten, amelyet a megvádolt Johnson teljes mértékben elutasított. A BCC-kérdés kapcsán pedig a kormány szóvivője cáfolta azt, hogy bármiféle nyomást gyakoroltak volna Longworthra kijelentése miatt.

A június 23-i népszavazás során fény derül arra, melyik oldal kampánya volt igazán sikeres. A nézetek nyilvános ütköztetésére a BBC a referendum megtartása előtt, június 21-re egy nagy politikai vita megtartását tervezi, ahol összeeresztené mindkét oldal képviselőjét. Az eseményre a Wembley Arénában kerülne sor: minden oldalról három embert választanának, tehát három a toryktól, a Munkáspártból, az üzleti vezetők közül, a UKIP-ból és még három fő a kisebb pártok közül. Sokak nem tartják jó ötletnek a találkozó megtartását, a nagyszámú és feltüzelt közönség és a vita esetleges kimenetele miatt sem. A pro-Brexit oldal attól tart, hogy a másik fél képviselői gúnyt űznének az élőben közvetített eseményből. Cameron miniszterelnök teljes mértékben elítéli az ötletet és kijelentette, hogy nem hajlandó részt venni az efféle „cirkuszban”.

Mészár Kata

komment
süti beállítások módosítása