Az iszlamizmus a nácizmussal és a leninizmussal rokon

2015. november 18. - Danube Institute

iszlamizmus.jpg

A párizsi terrortámadások nem csak a Nyugat, hanem a muszlim világ ellen is irányultak. Az iszlamizmus dogmái ellentétesek a Koránnal és inkább a 20. századi totalitárius diktatúrákkal rokoníthatóak. Egy olyan barbarizmus terjed a modern muszlim világban, amely még a középkori időkben is szokatlan volt. Qanta Ahmed a The Spectator honlapján megjelent cikkében elemzi az iszlamizmus és az iszlám vallás ellentétét.

A párizsi támadások, ahogy Francois Hollande megfogalmazta, háborús cselekmények. Az iszlamizmus hadüzenete a szabad világ ellen. Az események azonban nemcsak ezt jelképezik. Az iszlamisták magát az iszlámot is támadták.

Qanta Ahmed osztja azt a nézetet, miszerint lustaság és hiba úgy érvelni, hogy ezeknek a támadásoknak semmi köze az iszlámhoz. Az Iszlám Állam visszataszító krédójának igenis van köze az iszlámhoz, de mindeközben ellenséges is vele szemben. Qanta Ahmed szerint a párizsi jelenetek sok muszlimot sokkolnak a világban, főleg amikor a fegyveresek „Allah Akbar” kiáltásokkal követnek el olyan tetteket, amelyeket a Korán tilt. Qanta Ahmed nem csak visszataszítónak, de szentségtörőnek is tartja ezt.

Az az állítás, hogy az iszlamizmus ellentétes az iszlámmal, nem valami kifacsart válasz a párizsi eseményekre. Qanta Ahmed szerint ez az egyetlen végkövetkeztetés, ami levonható, ha komolyan megvizsgáljuk az iszlám alapelveit.

Bassam Tibi, a damaszkuszi muszlim tudós hat olyan iszlamista alapelvet ír le, amelyek mind újak és nincs sok közük az iszlámhoz.

Az első alapelv az iszlamisták új világrend elképzelése, amely egy diktatórikus világkalifátust takar. Ahmed szerint a „dawla” szó, amelyet „iszlám, mint államnak” lehet fordítani, nem jelenik meg a Koránban. A második az iszlamista berendezkedés létrehozása demokráciákban. Az iszlamisták szívesen indulnak választásokon, de amint hatalomra kerülnek, fel is számolják azt. A harmadik a zsidóknak az iszlám főellenségeként való beállítása. Ezáltal az antiszemitizmus az iszlamista projekt központi eleme lesz, ahogy azt a Hamasz alapító kartája is állítja. A negyedik a klasszikus dzsihád terrorista dzsihádizmussá alakítása.

Az ötödik alapelv a sharia törvény iszlamista alkalmazása. Ez nem az a sharia, ahogy a Koránban le van írva, hanem annak egy olyan torzított változata, amelynek célja egy történelmi előzmény nélküli totalitárius rendszer létrehozása. Az Iszlám Állam többször bebizonyította, hogy a sharia iszlamista verziójában nincs helye kegyelemnek. Sadakat Kadri brit jogász szerint ez a fajta könyörtelen büntetés azonban hiányzik magából az iszlámból. Egy olyan barbarizmus terjed a modern muszlim világban, amely még a középkori időkben is szokatlan volt. Kadri szerint az öt évszázados ottomán jogtörténelemben nincs példa halálra kövezésre. A hatodik pedig az erkölcstelenség és a hitelesség iszlamista elképzelése. Az iszlamizmus vizsgálata során újra és újra kiderül annak az iszlámmal ellentétes természete. Bassam Tibi szerint az iszlamizmus a nácizmussal és a leninizmussal áll párban, mivel egy olyan ideológia, amely szintén egy totalitárius államot akar létrehozni. Mivel az emberiség nagyjából negyede muszlim, az ellentét a polgári iszlám és a totalitárius iszlamizmus között mindenki számára lényeges.

Ez az új ideológia a totalitarianizmus egy formája, de nem a középkori iszlám az eszmei forrása, hanem a 20. századi fasizmus. Az iszlamizmus a régi iszlám köntösét ölti magára, de a módszerei és ideológiája rémisztően modern. Jelenleg az Iszlám Állam a közösségi média uralásával az ideológia egyik legmodernebb megtestesülése. Qanta Ahmed szerint az Iszlám Állam brutalitása ellenfeleivel szemben, legyenek azok egyiptomiak, jordánok, irakiak, szírek, emlékeztető a muszlim világ számára, hogy az iszlamizmus nem csak a Nyugat ellen irányul. Ahmed úgy látja, hogy a muszlim világ ellenszenve nő az iszlamizmussal szemben, amely akár egy igazi reform lehetőségét is magában rejti. Tíz éve még egy Pew közvélemény kutatás szerint a pakisztáni muszlimok 41 százaléka jogosnak tartotta bizonyos esetekben az öngyilkos merényletet. Ma ez a szám csupán három százalék.

Qanta Ahmed úgy látja eljött a pillanat, hogy az iszlám világ kitagadja az iszlamizmust és felszabadítsa azokat a muszlimokat, akik értékelik a pluralizmust és egy civilizált, felvilágosult iszlámot követnek. A sokat emlegetett reformációra nem is az iszlámnak, hanem inkább a muszlimoknak van szüksége, és legfőképp a muszlim vezetőknek.

Ahmed szerint meg kell nevezni a szörnyeteget és meggyőződéssel harcolni ellene. Ez ugyanis nem csak azt jelenti, hogy a dzsihádista veszedelmet eltüntetjük Birmingham iskoláiból, hanem muszlimok millióinak teremtene lehetőséget, hogy békében éljen az emberiség többi részével. Továbbá fontos a nem muszlimok meggyőzése, hogy sikerülhet az együttélés, az iszlamizmus ellenben hamis ideológia.

A Korán azt tanítja a muszlimoknak, hogy minden nép kapott egy „utat” és egy „törvényt”, és a muszlimoknak tilos elítélnie mások vallásait. Ehelyett a Könyv Népeinek saját magukat kell megítélniük a saját szent szövegeik alapján, mivel mind az egy Istent imádja. A Korán Áron és Mózes tiszteletét tanítja, akik bátran szembeszálltak a könyörtelen hatalommal. A Tórát és az Evangéliumot is tisztelni kell. Qanta Ahmed szerint az iszlamistáknak tudnia kell Párizs elővárosaitól Pakisztán kihalt vidékeiig, hogy az igazi muszlimok küzdeni fognak ellenük.

Pál Benedek