2024. február 01. 07:00 - Danube Institute

Német imámképzés: az integráció következő szintje?

Németországban évek óta heves vita tárgyát képezi a muszlim lakosság helyzete a társadalomban. Az ország 83,2 millió lakosából mintegy 5,5 millió muszlim; megközelítőleg 3 millió ember török vagy török gyökerekkel rendelkezik. A „helyi” imámképzés gondolata fontos és érdekes következményekkel járhat – számol be róla a Reuters.

shutterstock_2194740851.jpg

(A Şehitlik mecset Berlinben)


Egy vezető kereszténydemokrata politikus, Jens Spahn egy esetleges alkotmánymódosítást is lehetségesnek tart azért, hogy a német mecsetek fenntartására is lehessen adófizetői pénzt fordítani. A politikus 2018 és 2021 között volt egészségügyi miniszter, jelenleg az ellenzéki jobbközép CDU/CSU frakcióvezető-helyettese. Úgy nyilatkozott, hogy a mecsetek állami finanszírozása megfelelő védelmet nyújtana Németország szuverenitásának megőrzésére, a külföldi befolyás csökkentésére.

Németország évek óta szembesül azzal a problémával, hogy a nagy számú muszlim lakosság számára fenntartott mecseteket külföldi – elsősorban török – pénzből finanszírozzák, gyakran radikális, nyugatellenes és antiszemita retorikát terjesztő és prédikáló imámokkal kombinálva.

Beatrix von Storch, az AfD (Alternatíva Németországért) egy politikusa korábban arra figyelmeztetett, hogy hiba lenne mecsetszövetségeket finanszírozni a német adófizetők pénzéből. Miközben egyetértett azzal, hogy a mecsetek Törökország vagy Katar általi finanszírozását azonnal be kell tiltani, azzal érvelt, hogy a németországi muszlimoknak saját hozzájárulásukból kell támogatniuk saját mecseteiket.

A jelenlegi nemzetközi környezet hatására a németországi mecsetek körüli vita ismét napirendre került – a folyamatosan dúló Hamász-Izrael konfliktus mentén mind a muszlim közösségek elleni, mind az antiszemita indíttatású támadások száma jelentősen megnövekedett.

Spahn novemberben is kifejezte a külföldről érkező pénzügyi támogatási sémákkal szembeni nemtetszését; illetve „szégyennek” nevezte, hogy „a zsidók már nem érezhetik magukat biztonságban Németországban”. Állítása szerint

országa az ellenőrizetlen bevándorlás révén nagy mértékben importálta az antiszemitizmust, és "itt az ideje, hogy véget vessenek a török állami finanszírozásnak".

A DITIB török-iszlám egyesület, amely mintegy 900 mecsettel Németország legnagyobb iszlám szervezete, régóta politikai viták tárgyát képezi az országban – legutóbb a múlt hónapban, amikor egy afganisztáni tálib tag beszélt az egyik kölni mecsetben. A Berlin és Ankara között decemberben bejelentett megállapodás értelmében fokozatosan megszüntetik azt a programot, amely eddig török államilag foglalkoztatott imámokat küldött a német mecsetekbe. Az egyezséget követően a Németországban képzett imámok fokozatosan felváltják majd a Diyanet által alkalmazott vallási vezetőket.

Az új imámképzésről szóló megállapodás a török Diyanettel, vagyis a Vallásügyi Hatósággal és a németországi török-iszlám kulturális szervezetek szövetségével – amelyet török rövidítéssel DITIB néven ismernek – folytatott "hosszas tárgyalások" után jött létre, közölte a német belügyminisztérium. A hosszú távú cél az lenne, hogy az itt képzettek vallási oktatásukat a Németországi Iszlám Főiskola óráival kiegészítve sajátíthassák el, egy sokkal specializáltabb, szűkebb fókuszú tanulás mellett.

A Németországi Iszlám Főiskola vagy Islamkolleg Deutschland székhelye az észak-németországi Osnabrückiben található. Muszlim közösségi egyesületek, teológusok és akadémikusok alapították 2019-ben, hogy gyakorlati és teológiai képzést nyújtsanak a németül beszélő vallási személyzet és a helyi közösségek imámjai számára. Az első, 24 fős „osztály” 2023 szeptemberében végzett; a terv azonban a képzés további bővítésére irányul.

A német kormány a jövőben is támogatni kívánja az imámoknak szóló tanfolyamokat, amelyek magukban foglalják a német nyelvoktatást és a vallási ismereteket, valamint történelemről, politikai kérdésekről és német értékekről szóló órákat – az ország integrációs kísérletének keretei közt.

Nem Törökország azonban az egyetlen aggodalom Németország számára: a német rendőrség november 16-án hét államban, 54 ingatlanban tartott razziát, melyek mindegyike a Hamburgi Iszlám Központhoz (IZH) tartozott – amely szervezet kapcsolatban áll az Irán által támogatott libanoni terrorista csoporttal, a Hezbollahhal és annak alszervezeteivel. Az IZH állítólag jelentős befolyást gyakorol a különböző muszlim közösségekre és egyesületekre egész Németországban. Európa legnépesebb államában mintegy 5,5 millió muszlim él, ami a lakosság mintegy 6%-át teszi ki. Jelentős részük török származású: a török bevándorlás több, mint 60 évvel ezelőtt kezdett jelentős mértékben felerősödni, amikor Nyugat-Németország "vendégmunkásokat" toborzott Törökországból és környékéről, hogy segítse az ország gazdasági fejlődését.

A többnyire fiatal férfiakat gyakran a szénbányászatban, az acélgyártásban és az autóiparban alkalmazták. Sokan, akik eredetileg ideiglenes munkavállalóként érkeztek, úgy döntöttek, hogy maradnak és magukkal hozzák családjukat – így Berlin és más nyugat- és délnyugat-németországi városok nagy bevándorló-közösségekkel rendelkeznek.

A Deutsche Welle német lap szerint Németországban jelenleg 2000-2500 iszlám vallási vezető van: ők általában négy-öt évre jönnek Németországba, gyakran hazájuk fizeti őket, és nagyon keveset tudnak a helyi kultúráról és szokásokról.

Német mecsetközösségekre van szükségünk, nem törökökre... Jobb lenne még a német adófizetők pénzéből is közbelépni, még akkor is, ha ehhez alkotmánymódosításra van szükség"

– mondta Spahn novemberben. Január 4-én, a Neue Osnabrücker Zeitungnak adott interjújában részletezte a mecsetek külföldi finanszírozásának leállítására vonatkozó tervét, mondván, hogy a mecseteket egy, az állam által létrehozott alapítványon keresztül kellene támogatni. Javaslata szerint azok a mecsetközösségek, amelyek vállalják, hogy németül prédikálnak, Németországban képzett imámok vezetik őket, és átlátható, transzparens munkát végeznek a gyerekekkel és fiatalokkal, anyagi támogatást kaphatnának az alapítványtól. Ezt a támogatást mindaddig biztosítanák, amíg a közösségek önfenntartóvá nem válnak. Hozzátette:

Ha nem állítjuk le a külföldi finanszírozást, és nem építünk német mecsetközösségeket, akkor öt-tíz éven belül durva ébredésünk lesz. Akkor még jobban belefutunk a radikalizálódásba.”

Idézte Franciaországot, Belgiumot és az Egyesült Királyságot, hozzátéve: "Akkor az elszigetelt, párhuzamos társadalmak tovább fognak növekedni hazánkban is. És ez szörnyű lenne."

A kormánypártok politikusai üdvözölték Spahn javaslatát. Lamya Kaddor a Zöldektől azt mondta, hogy a németországi muszlimoknak "lehetőséget kell kapniuk arra, hogy idegen befolyástól függetlenül gyakorolhassák hitüket". Sandra Bubendorfer-Licht a liberális FDP-től azt mondta, hogy a célnak "egy modern és nyitott, német jellemzőkkel rendelkező iszlám megerősítésének és támogatásának kell lennie".

A projekt hatékonysága és hatása Németország társadalmi integrációs szintjére még ugyan nem látható – a társadalmi kohézióra, a kooperációra és a német identitás alakulására azonban mindenképp komoly hatással lesz ennek jövőbeni alakulása.

Szemlézte: Pálházi-Nagy Fanni

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

komment
süti beállítások módosítása