Az egyetemeken folytatott ideológiai háború sajnos elterjedtté vált az Egyesült Államokban. Rod Dreher a mai nyugati, és a kommunista Magyarország idején tapasztalható szólásszabadság korlátozásának közös ösvényére is elkalauzolja az olvasót.

Márciusban a Vermont állambeli Middlebury College-ban Charles Murray társadalomtudós tartott beszédet, amikor hirtelen egy tömeg zavarta meg az előadást, amelynek következtében megtámadták az előadót. Jonathan Haidt szerint az előadást az „új vallás” hívei szakították félbe, mintha ítéletet hirdetnének az eretnek tanok fölött.

Az egyetemi hallgatók nagy többsége tanulni akar, és nincsenek megelégedve a mai helyzettel. Egyes egyetemeken azonban vannak olyan igazhitűek, akik az életüket a gonosz elleni harcnak szentelik. Ezen hallgatók az egyetemet, mint az intellektuális szabadság fellegvárát egyfajta szent helynek tekintik. Az effajta fundamentalisták nincsenek sokan, viszont megfélemlítést tudnak előidézni. Egy februári eset is ezt támasztja alá, amikor Milo Yiannopoulos előadása miatt a Berkeley egyetemen maszkos fiatalok ablakokat törtek be, köveket dobáltak a rendőrökre, amelyek következtében 100 ezer dolláros kár keletkezett.

A szociológus professzor szerint az egyetemeken történő esetek hatással vannak a nemzet egészséges fejlődésére. Az ideológiai és politikai homogenitás veszélyezteti a társadalomtudományi kutatások hitelességét, a közpolitika pedig ezekből a kutatásokból táplálkozik. Ám Haidt felhívja a figyelmet arra is, hogy a többfajta ideológia tisztelése hamar a visszájára fordulhat, és esetleg ártalmatlan megnyilvánulásokat is rasszista töltetűnek ítél meg a társadalom.

Rod Dreher ezt a jelenséget vallási konfliktusnak gondolja. Az egyetemeken jelenlévő új jakobinusok új, illiberális vallási alapú rendet hoznának létre. Ezzel viszont csupán azt érik el, hogy lerombolják az egyetemek létrejöttének célját, tehát az alapvető oktató jellegű tevékenységet.

A cikk írója egy minapi emlékét is felidéz: egy magyar nővel beszélgetett, aki a kommunizmus idejében nőtt fel Magyarországon, és Rod Drehernek a nyugatra kivándorolt emberek gondolatait elevenítette fel. Ők úgy vélik, hogy a mai, Nyugaton tapasztalható beszédkultúra a kommunista időkben tapasztalható állapotokra hasonlít, mert sosem lehet tudni, hogy a hatalmon lévő elit éppen mely kimondott szavak miatt titulálja az embert veszélyesnek. A hölgy szerint „így tette tönkre az állam a társadalmat. Nem lehet tudni, hogy ki jelenti a kormánynak valamely ártatlan megnyilvánulásodat”.

Jonathan Haidt egy weboldalt (Heterodox Academy) hozott létre azon egyetemek felsorolására, amelyek tiszteletben tartják a szólásszabadságot. A Massachusetts állambéli Wellesley College bizonyos professzorai például nem tartják fontosnak a hallgatók, illetve a meghívott előadók szabad megnyilvánulásait és gondolatait. Ezen egyetemi tanárok védőbástyaként funkcionálnak, hogy csak azokat engedjék be egyetemeikre, akiknek mondanivalója megfelelőnek ítéltetik. Az egyetemi erőszak szőnyeg alá söprésére hívja fel a figyelmet a Princeton Egyetem tanára is, aki felidézi, hogy „egy hónap telt el, mióta egy professzor és az alapvető akadémiai értékek ellen támadást követtek el Middleburyban. Az ügyben senkit nem vontak még felelősségre”.

Szemlézte: Pastrovics Martin