Az Egyesült Királyság politikai élete újabb botránytól hangos: Dan Norris, a kormányzó Munkáspárt képviselője, akit nemrég választottak meg Észak-Kelet Somerset és Hanham körzetében, súlyos bűncselekmények gyanújába keveredett.
Donald Trump újabb és újabb vámokat vet ki beiktatása óta, főként Kanadát, Mexikót és Kínát célozva. Az elnök szerint a vámok arra ösztönöznék az amerikai vásárlókat, hogy amerikai termékeket vegyenek, illetve így kényszerítené rá Kanadát, Mexikót és Kínát arra, hogy megállítsák az illegális migránsokat, akik az USA-ba igyekeznek. Válaszul több ország saját vámokat vetett ki az USA export termékeire. Félő, hogy Trump vámjai megemelik az árakat mind az USA-n belül, mind más országokban.
A 2024-es májusi választásokat követően a katalán szocialista erők kerültek a tartomány élére, amelyek a jelenleg gyengülő önállósodási folyamatot igyekeznek még inkább visszaszorítani.
Egyre bizonyosabbá válik, hogy a fenntartható, megbízható és költséghatékony energiaforrások előteremtése elengedhetetlen az olyan alapvető célok elérésében, mint az ellátási kockázat és az energiaimport függőség csökkentése. Különösen igaz ez a klímaváltozás és az energiaválság idején. A két meghatározó, alacsony karbonkibocsátású technológia, az atom és a megújulók nagy jelentőséggel bírnak. Azonban sokszor felmerül a kérdés, hogy vajon melyik opció a költséghatékonyabb?
A Milei-kormány által meghozott megszorítások gazdasági oldalról sikerként könyvelhetők el, azonban a szociális szférában számos problémát idéztek elő.
Narendra Modi indiai miniszterelnök a közelmúltban egy háromórás interjúban – melyet Lex Fridman amerikai podcaster készített vele – szokatlanul békülékeny hangot ütött meg Kínával kapcsolatban. Modi a „sárkány és az elefánt tánca” metaforával érzékeltette, hogy India és Kína együttműködése mindkét ország számára gyümölcsöző lehet a jövőben, amennyiben sikerül felülemelkedniük ellentéteiken.
Mi okozza a Tesla részvény zuhanórepülését? És hogyan függ ez össze azzal, hogy egyre több Tesla autó látható manapság Budapest utcáin?
A sport mindig is a nemzetközi kapcsolatok egyik meghatározó területe volt, amely gyakran túlmutatott a puszta versenyzésen. Az olimpiai játékok különösen fontos szerepet játszanak ebben, hiszen ezen versenyen a világ különböző nemzetei békés keretek között mérhetik össze erejüket. Azonban az utóbbi években a sportvilágot is áthatotta az aktuális politikai helyzet, aminek következtében Oroszország különösen nehéz helyzetbe került.
A természet ereje kegyetlen és kiszámíthatatlan. Ezt a szomorú igazságot most újra megtapasztalhatta a világ, amikor egy pusztító földrengés rázta meg Mianmart és a vele szomszédos országokat.
Donald Trump elnök meg akarja szüntetni az amerikai Oktatásügyi Minisztériumot, hogy az oktatás újra az egyes államok kezében legyen. Trump 2025. március 20-án írta alá az elnöki rendeletet, melynek célja, hogy a minisztérium megszűnjön, és funkciói más tárcák alá kerüljenek. Egy minisztérium megszüntetéséről azonban csak a Szenátus dönthet, és legalább 60 szavazat kell hozzá, vagyis nem elegendő a Republikánusok 53 képviselője.
A Rest of World legújabb mérései szerint a BYD márkának sikerült Kínában, Afrikában és Dél-Ázsiában is értékesítenie a legmegfizethetőbb modelljeit, a BYD Dolphint és Seagullt/Dolphin Minit, míg a Tesla leginkább Amerikában és Európában adja el a legyártott járműveit.
Donald Trump visszatérése a Fehér Házba nem csupán az Egyesült Államok belpolitikáját formálja át gyökeresen, hanem mélyreható változásokat idéz elő Latin-Amerikában is. A republikánus elnök szigorított migrációs politikája, a tömeges deportálások, a gazdasági nyomásgyakorlás és a fejlesztési segélyek megvonása új kihívások elé állítja a régió országait. Vajon hogyan birkóznak meg a latin-amerikai államok ezzel a kényszerhelyzettel, és milyen következményekkel jár Trump migrációs szigora a térség gazdaságára, társadalmára és biztonságára nézve?
Az elmúlt napokban röppent fel a hír, miszerint több száz világhírű színész, zenész és író – többek között Paul McCartney, Aubrey Plaza, Taika Waititi és Michaela Coel – nyílt levélben szólította fel a Fehér Házat, hogy vessen véget az OpenAI és a Google szerzőijog-sértő gyakorlatának.
Törökországban országos tüntetések robbantak ki Ekrem İmamoğlu, Isztambul népszerű ellenzéki polgármesterének letartóztatása után, akit korrupcióval és terrorizmus támogatásával vádolnak. Az események nemcsak a politikai feszültségeket, hanem a mély gazdasági válságot és Recep Tayyip Erdoğan 22 éves hatalmának kihívásait is felszínre hozták. A tüntetések több mint 55 tartományra terjedtek ki, több ezer fiatal és városi középosztálybeli csatlakozott a demonstrációkhoz, miközben a kormány erőszakos eszközökkel próbálja megfékezni az elégedetlenséget. Vajon ez a válság új korszakot hoz Törökország politikai életében?
Az immár több mint egy hónapja működő Department of Government Efficiency (DOGE) nagy lendülettel kezdett bele a föderális kiadások visszanyesésébe. A DOGE módszereit azonban egyre többen kérdőjelezik meg, népszerűsége is csökkenőben van, és végső soron kérdéses, alkalmas-e elérni kitűzött célját?
Etióp tisztségviselők és regionális szakértők szerint Etiópia és Eritrea ismét háborúra készülhetnek. Az esetlegesen kiújuló harcok a 2018-ban elért történelmi közeledés végét jelentenék, mely az amúgy is törékeny régióban humanitárius válság lehetőségével, valamint lokális migrációs válsággal járna együtt.
Az Európai Bizottság a közelmúltban úgy döntött, hogy mérsékeli az autóiparra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási célokat, illetve megváltoztatja az emissziós célkitűzések számításának módszerét. Ez a lépés, amely egyes környezetvédelmi szervezetek és politikai csoportok kritikáját vonta maga után, számos gazdasági, technológiai és politikai okból született meg.
Portugália politikai stabilitása ismét veszélybe került, miután a jobbközép kisebbségi kormány elvesztette a bizalmi szavazást. Az államfő pedig már fel is oszlatta a parlamentet és május 18-ra előrehozott választást írt ki.
Európa függetlenedése az Egyesült Államoktól az orosz-ukrán háború kitörése óta egyre sürgetőbb kérdéssé válik, különösen miután Donald Trump amerikai elnök felfüggesztette az Ukrajnának szánt összes hadi támogatást.
Bizonyára sokaknak feltűnt már, hogy az elmúlt időszakban jelentősen megdrágult a kávé Magyarországon. A probléma – ha ez nyújt bármi vígaszt – viszont nem pusztán magyar sajátosság, hanem az egész világon gondot okozó trend.
Március 15-én az Egyesült Államok nagyszabású légitámadás-sorozatot indított a jemeni húszi lázadók ellen. Donald Trump az akciót azzal indokolta, hogy a húszik hónapokon át veszélyeztették a nemzetközi hajózási útvonalakat a Vörös-tengeren, és Amerika védi geopolitikai érdekeit.
Lengyelország miniszterelnöke, Donald Tusk bejelentette, hogy az ország minden felnőtt férfi állampolgára számára katonai kiképzést kíván biztosítani, valamint az ország nukleáris képességeinek fejlesztését is célul tűzte ki. Ez a stratégiai döntés az egyre növekvő európai biztonsági fenyegetések, különösen az orosz-ukrán háború és a NATO keleti szárnyának megerősítésére irányuló törekvések fényében született meg.
Az elmúlt héten megrázó erőszakhullám söpört végig Szírián, veszélyesen kétségbe vonva az Aszad-rendszer bukását követő új kormányzat megbízhatóságát és hatékonyságát. Eközben a hosszú polgárháború és a súlyos nemzetközi szankciók hatására kialakult gazdasági válság is tovább rontja az instabil közel-keleti ország helyzetét.
A BlackRock befektetési vállalat és partnerei megszerezték a Hutchison Port Holdings és a Hutchison Port Group Holdings összes részvényét, így 80%-os tulajdonrészt szerzetek a Hutchison által üzemeltetett 43 kikötőben 23 országban, köztük Mexikóban, Hollandiában, Egyiptomban és Ausztráliában. A tranzakció keretén belül megszerezték a hongkongi cég panamai érdekeltségeit is, így az Atlanti- és Csendes-óceánt összekötő Panama-csatorna két bejáratánál található Balboa és Cristóbal terminálok felett is ellenőrzést nyertek.
Magas szintű diplomáciai tárgyalásokon India és az Európai Unió (EU) megállapodott abban, hogy az év végéig aláírnak egy stratégiai szintű szabadkereskedelmi megállapodást. A terveket Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Narendra Modi indiai miniszterelnök jelentette be a tárgyalásokat követő be közös sajtótájékoztatójukon.
India az elmúlt pár évben fokozatosan a világ legnépesebb országává vált. A korábbi rekorder Kínával szemben India lakosságának zöme azonban elsősorban nem nagyvárosokban él. India népességének jelentős része olyan településeken lakik, amelyekben az általunk alapvetőnek ismert civil infrastruktúra sok esetben hiányos.
Miközben súlyosan eszkalálódik a Demokratikus Kongó és Ruanda közötti konfliktus, az instabilitást kihasználva iszlamista fegyveresek követtek el célzott leszámolást egy keresztény közösség ellen. Az eset sajnos nem egyedi és veszélyes jelenségre hívja fel a figyelmet a forrongó afrikai helyzet árnyékában.
2023. február 28-án Görögország történetének legsúlyosabb vasúti katasztrófája következett be, amely 57 ember életét követelte. A tragédia rávilágított az elavult közlekedési infrastruktúra problémáira, az állami intézmények működésének elégtelenségére és a mélyebb gazdasági kihívásokra, amelyek közvetetten hozzájárultak a balesethez. Az eset utóhatásai azóta is érezhetők: tömeges tüntetések, politikai válság és egy új elnök megválasztása formájában.
Három év véres háborúját követően rendkívül kétséges fordulatot vett Ukrajna sorsa, miután az Egyesült Államok visszavonta a katonai támogatását az országtól. Az európai vezetők többsége kiállt Ukrajna mellett és további pénzügyi és katonai segélyekkel igyekeznek pótolni a kieső amerikai szerepvállalást. A hadszíntéren bekövetkezett események azonban már egyértelműen drasztikus változást mutatnak.
Szerbia politikai helyzete az elmúlt hónapokban egyre feszültebbé vált, de a parlamentben történt események minden eddigi konfliktust felülmúltak.
