Szeptember közepén Izrael átfogó szárazföldi támadást indított Gázavárosban a Hamász ellen, hogy felszámolja a szervezet katonai erejét és visszaszerezze a város feletti ellenőrzést. A hadsereg hónapokon át tartó ostromra készül: a harc nemcsak a város utcáin, hanem az alagutakban és a civil lakosság közé ékelődve zajlik majd, ami a katonai műveletek mellett komoly humanitárius és politikai dilemmákat is felvet.

Több évtizedes hatalomra jutása óta Ali Hámenei Ajatollah, Irán vezetője regionális erőket és rakéta arzenált épített ki a Közel-Keleten, hogy az Izrael által végrehajtott támadásokat visszatartsa. Azonban, meggyengült szövetségesei és Izrael légi fölénye kevés lehetőséget hagy Irán vezetőjének, aki saját és rezsimje túléléséért küzd.

Szeptember 15-én vette kezdetét a Freedom Edge 25, a dél-koreai, japán és amerikai haderők közös hadgyakorlata, amely minden eddiginél látványosabban jelzi a három ország szoros stratégiai összefonódását az indo–csendes-óceáni térségben.

Az elmúlt évtizedben egyre erősebben látszik, hogy a nők és férfiak politikai preferenciái eltérő irányba mozdulnak. Ez a jelenség az úgynevezett gender gap, amely legerősebben az Amerikai Egyesült Államokban van jelen, azonban ma már hasonló tendenciák mutatkoznak Európa vagy Ázsia egyes országaiban is. A legjelentősebb eltérés pedig egyértelműen a Z generáció körében van, ahol a lányok balra, a fiúk ugyanakkor inkább jobbra tolódnak a politikai palettán.

Charlie Kirk, a konzervatív ifjúsági mozgalom egyik legismertebb alakja merénylet áldozata lett. A nyomozás jelenlegi állása szerint a gyanúsított egyedül cselekedett, és DNS-nyomok kötik a helyszínen talált fegyverhez és eszközökhöz.

Szeptember 3-án Florida tisztifőorvosa, Dr. Joseph Ladapo bejelentett egy tervezetet, amely a kötelező oltások eltörlését célozza. Egy nappal később Ron DeSantis, az állam republikánus kormányzója tovább fokozta a helyzetet azzal, hogy kijelentette: megszüntethetik az általános iskolások számára előírt kötelező védőoltásokat.

Több mint két év hallgatás után Etiópia idén júliusban az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában megszállással és jogsértésekkel vádolta Eritreát Tigrében. Az eritreai hadsereg a 2020–2022-es háborúban Etiópia oldalán harcolt, de nem vonult ki teljesen a területről. A 2022-es pretoriai békemegállapodás véget vetett a harcnak, viszont elmérgesítette a két ország viszonyát, és azóta számos vállalás függőben maradt.

Nepál történelmi válság küszöbén áll: a Z generációs fiatalok által szervezett tüntetések a közösségi média betiltása nyomán robbantak ki, de a korrupció, a gazdasági kilátástalanság és a politikai elit fényűző életmódja elleni felkeléssé váltak. A hetek óta tartó tiltakozások a kormány bukásához, több mint 13 ezer fogoly szabadon engedéséhez és halálos áldozatokat követelő összecsapásokhoz vezettek.

Negyven év után darabjaira eshet szét a világ legnagyobb és legidősebb jéghegye, az A23a. Az Antarktisz partjainál olvadó hatalmas jégtömb nem csupán a tengeri ökoszisztémákat és óceáni áramlatokat érinti, hanem arra is emlékeztet, hogy a klímaváltozás hatásai a társadalomra és a gazdaságra is kihathatnak.

A Turning Point USA fiatal alaptójaként a nagyhatású, fiatalokat minden korábbinál nagyobb mértékben elérő konzervatív influenszer, Charlie Kirk meggyilkolása a szólásszabadság és a szabad, akár szélsőségesen eltérő álláspontok közötti vita alapértékébe vetett hitet is megrendítette, tragikus halála azonban több irányban is fordulópontot jelenthet a politikailag mélyen megosztott Egyesült Államok számára.

Augusztus 27-én Donald Trump amerikai elnök Indiára kivetett 50%-os büntető vámja hatályba lépett. India eddig nem megtorlással válaszolt, hanem egy gondosan megtervezett geopolitikai lépéssel jelezte elégedetlenségét az Egyesült Államok felé.

Augusztusban volt a jazidik elleni népirtás tizenegyedik évfordulója. Ezzel párhuzamosan 22 áldozat nemrég megtalált és beazonosított földi maradványait is végső nyugalomra helyezték a közösség ősi szülőföldjén, Irakban. Számos túlélő azonban még mindig hírt vár eltűnt családtagjai felől, miközben a közösség jelentős része azóta is menekülttáborokban várja, hogy hazatérhessen. Mindez emlékeztető, hogy az eltelt évek ellenére a mészárlás okozta sebek és traumák fájdalmasan mélyen meghatározzák a túlélők és a megmaradt közösség mindennapjait.

Ahogy a turisták száma évről évre rekordokat dönt, az olasz városok lakói lassan háttérbe szorulnak saját otthonaikban. A tömegturizmus nemcsak a városképet, hanem a mindennapi életet is gyökeresen átalakítja – megfizethetetlen lakhatás, elszegényedő közösségek és elidegenedett városrészek jelzik a problémát.

Augusztus végén a tunéziai főváros utcáin tízezrek vonultak fel a szakszervezeti és polgári jogok védelmében. Az esemény az elmúlt évek egyik legnagyobb politikai megmozdulásának számít, amely újra felhívja a figyelmet Tunézia törékeny demokráciájára.

A francia Nemzetgyűlés hétfőn bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatta François Bayrou kormányát. Kilenc hónap alatt ez már a második kabinet, amely elbukik, Emmanuel Macron mozgástere pedig egyre szűkül a töredezett parlamentben. A válság idején a befektetők aggódnak, a szélsőséges pártok erősödnek, és Európa egyik legfontosabb állama újabb politikai bizonytalanságba süllyed.

Donald Trump augusztus végén a Truth Social platformon közzétett posztjában vádemelést sürgetett Soros György és fia ellen, a szervezett bűnözés elleni törvényre (RICO Act) hivatkozva. A bejelentés heves vitát váltott ki a Soros-birodalomban és a liberális médiakörökben, ugyanakkor érdemes megvizsgálni, milyen politikai üzenet áll a lépés mögött, és jogilag megalapozott-e a felvetés. 

Ma az európai középosztály egyre nehezebben jut saját otthonhoz, amely probléma gyökere kettős. Egyrészt a pénzügyi szektor befektetői hasítanak ki egyre nagyobb szeletet az európai ingatlanpiacból, ezzel kiszorítva a lakosságot saját városukból. Másrészt, a tömegturizmus gyakorol óriási hatást a városközpontokra, lakások tízezreit kisajátítva.

Szinte csoda lenne, ha túlélné a szeptember 8-i bizalmi szavazást a jelenlegi miniszterelnök, François Bayrou. Bukása azonban nem oldaná meg a francia belpolitikában eluralkodott kínzó patthelyzet, sőt, további bizonytalanságba sodorhatja a súlyosan eladósodott országot.

Guyana 2025-ben az egyetlen olyan ország a világ 186 vizsgált állama közül, amely képes biztosítani lakossága élelmiszer-önellátását a 7 alapvető élelmiszercsoport (gyümölcsök, zöldségek, tejtermékek, hal, hús, növényi alapú fehérje és keményítőtartalmú alapvető élelmiszerek) mindegyikében.

Szíria Bassár el-Aszad elnök bukása óta először tart parlamenti választásokat szeptemberben. Az új parlamentben kétszáztíz képviselői hely van, ebből hetvenet Ahmed al-Sharaa, Szíria új, ideiglenes elnöke fog kinevezni. A maradék száznegyven székről helyi választási bizottságok döntenek majd.

Egyre nő a száma azoknak az embereknek akik nem csak, hogy AI-t használnak, de igazi barátként tekintenek egy chatbot-ra. Ez új módokon befolyásolhatja az emberi interakciókat, a szakértők figyelmeztetnek, hogy a szabályozó hatóságoknak nem szabad megismételniük a közösségi médiával elkövetett hibát. 

Augusztus 20-án, az IDF (Izraeli Védelmi Erők) bejelentette a Gázaváros teljes körű bevételére irányuló offenzíva megkezdését. A műveletet azzal indokolta, hogy a város a Hamasz terrorszervezet egyik utolsó jelentős erődje. Ezenfelül, elrendelte 60 000 izraeli tartalékos katona bevetését is.

Szeptember 3-án Pekingben katonai parádét rendeznek a második világháború lezárásának 80. évfordulója alkalmából. Az eseményen Hszi Csin-ping kínai elnök oldalán Oroszország, Észak-Korea, Irán és Mianmar vezetői foglalnak helyet. A felvonulás egyértelmű üzenet: a Nyugat által elszigetelni próbált államok közös platformot találnak Kína égisze alatt.

Donald Trump amerikai elnök diplomáciai találkozókkal igyekszik előmozdítani az ukrajnai konfliktus megoldását. Az alaszkai, az orosz és a washingtoni, az orosz és az ukrán vezetővel lebonyolított találkozók, amelyekre egymást követően került sor, nem sokat segítettek annak tisztázásában, hogy Trump hogyan tervez véget vetni az ukrajnai konfliktusnak. 

Nyolcvan évvel Hirosima és Nagaszaki lebombázása után Japánban egy korszak végérvényesen lezárul. A hibakusák, az atomtámadások utolsó túlélői, generációjának lassú eltűnésével nem csupán egy történelmi tanúságtétel halványul el, hanem az a morális és kulturális fundamentum is megrendül, amely Japán háború utáni anti-nukleáris identitását évtizedeken át meghatározta. 

Európa figyelme ismét az orosz–ukrán háborúra szegeződik, miután Donald Trump és Vlagyimir Putyin alaszkai tárgyalása nyomán felmerült a lehetősége egy kétoldalú Putyin–Zelenszkij csúcstalálkozónak is. A kérdés immár nem csupán az, hogy létrejön-e, hanem az is, hol kerülhetne rá sor, és milyen álláspontot képviselnek az uniós vezetők ennek kapcsán. 

Örményország és Azerbajdzsán évtizedek óta állt fegyveres konfliktusban egymással a Hegyi-Karabah körüli területek miatt. A két ország százezrek kitelepülésével és több tízezer halálos áldozattal járó összecsapásai után 2025. augusztus 8-án történelmi jelentőségű békedeklarációt írt alá a Fehér Házban. 

Az uniós tagállamok az amerikai-orosz tárgyalásokon kívül igyekeznek aktív hozzájárulást biztosítani a háború lezárásához.

Az elmúlt napokban két magas szintű diplomáciai találkozó is történt az ukrán orosz háború kapcsán Trump elnök szervezésében, de vajon közelebb került-e a háború vége, és mennyit számítana egy harmadik találkozó?

Az örmény-azeri viszony a Kaukázus legmakacsabb konfliktusa volt az elmúlt három évtizedben, amely újra és újra fellángolt, legutóbb pontosan egy éve. A konfliktus elsődleges oka a Hegyi-Karabah régió, amelyet történelmi és etnikai okok miatt mindkét ország magáénak tekint.