Csaknem két hónapos tárgyalássorozat után Emmanuel Macron végül a volt Brexit-főtárgyaló, jobboldali Michel Barnier-t nevezte ki Franciaország következő miniszterelnökének. A tapasztalt politikus előtt azonban nagy kihívás áll, mihamarabb sikeresen kormányt kell alakítania, feloldva a júliusi előrehozott választások után kialakult politikai patthelyzetet.
Ukrajna a háború egyik leghalálosabb támadását élte át a napokban, miután a Poltava városát ért orosz rakétacsapás eltalált egy katonai kiképző intézetet és egy közeli kórházat, legalább 50 embert megölve és több mint 200-at megsebesítve.
A közelmúltban Pavel Durov, a Telegram vezérigazgatójának letartóztatása felerősítette a közösségi média kormányzati szabályozásáról folytatott vitát. Miközben Oroszország a francia lépéseket politikai indítékúként kritizálja, Elon Musk a technológiai vezetőkért aggódik.
Legalább hat ukrán tisztviselő, köztük a kabinet tagjai, mondtak le tisztségükről a várható jelentős kormányátalakítás előtt. A váltásra olyan időszakban kerül sor, amikor Ukrajna továbbra is a városait naponta érő orosz bombázással küzd, és próbálja visszatartani Moszkva térnyerését keleten, miközben erőforrásokat fordít az oroszországi Kurszk régióba való behatolásra.
Egyre élesebbé válik a Kamala Harris és Donald Trump közötti politikai párharc, ahogy mindkét jelölt igyekszik megszólítani a választókat és saját narratíváját erősíteni. Trump az utóbbi napokban radikális baloldaliként jellemezte ellenfelét, miközben Harris kampánya számos kihívással szembesül, különösen a „wokeizmus” vádjaival és a múltbeli kijelentéseivel kapcsolatban.
A Foreign Affairs mutatta be, hogy Irán évek óta fejleszti haditengerészetét, ami egyre fontosabb küldetéseket kellett végrehajtson a gázai övezetben kitört katonai konfliktus óta. A fejlesztésekben Kína és Oroszország kulcsszerepet játszanak, és már az is kezd világossá válni, hogy miként tudja Irán felhasználni flottáját. A pár nappal ezelőtti húszi támadás pedig rámutatott arra, hogy az USA és szövetségesei komolyan kell vegyék a fenyegetést.
Keir Starmer, az Egyesült Királyság miniszterelnöke, a brit Munkáspárt vezetője ragaszkodik állításához, miszerint „nem semmisíti meg a Brexitet”, amikor felvázolta a Németországgal kötendő új szerződés terveit az Európai Unióval való kapcsolatok szélesebb körű újraépítésének részeként.
Az Izrael és Irán közötti feszültség egyre csak fokozódott a Közel-Keleten. A 2023. október 7-én, a Hamász által elkövetett terrorcselekmények és az izraeli hadsereg részéről adott rendkívül kemény katonai válaszok értelemszerűen csak növelték a feszültséget a régióban. A gázai háború miatt pedig többször került konfliktusba a két regionális hatalom, Izrael és Irán. Ennek ellenére egyik fél sem tervez egyfajta “totális háborút” megvívni a másikkal. Cikkünkben megpróbálunk rávilágítani, hogy miért marad meg a proxyk és Izrael közötti “korlátozott háború”.
Az üzemanyagárak emelkedése közepette Etiópia figyelemre méltó átalakuláson megy keresztül a közlekedési ágazatban. A fővárosban, Addisz-Abebában az elektromos járművek (EV-k) egyre gyakoribbá válnak – az ország folyamatosan lépéseket tesz a fenntartható közlekedés felé. Ez a váltás nem csupán a környezetvédelmi aggályokra adott válasz, hanem stratégiai lépés is a drága üzemanyagimporttól való függőség csökkentése és az ország bőséges megújuló energiaforrásainak kihasználása érdekében.
Egyre kiélezettebb a helyzet a Közel-Keleten. Habár előrelépésnek tekinthető, hogy az Izrael-Hamász konfliktus kapcsán a felek már a részletekről tárgyalnak, ha a zsidó állam és a Hezbollah közötti konfliktus eszkalálódik, az könnyen veszélybe sodorhatja a béketárgyalások sikerességét.
A solingeni késes terrortámadás után nem először, s talán nem utoljára vetődött fel a kérdés, hogy vajon a kormányzó koalíció eleget tesz-e Németország biztonságáért? Az emberek egy része már fél kilépni az utcára, de vajon a vezetés leváltása erre megoldást jelentene?
John F. Kennedy néhai elnök unokaöccse, Robert F. Kennedy Jr. függetlenként indult az amerikai elnökválasztáson, azonban bejelentette, hogy felfüggeszti a kampányát és azt, hogy Donald Trump republikánus párti elnökjelöltet támogatja.
Habár az Olimpiai Játékok sikeresen elterelték a figyelmet a francia politikai élet kuszaságáról, annak időközben sem sikerült rendeződnie. Emmanuel Macron ugyanis továbbra sem nevezett ki miniszterelnököt, az ellenzék egyre türelmetlenebb és a francia polgárok is elégedetlenek.
A sokkoló, múlt hét pénteki terrortámadás kapcsán ismét fellángoltak az illegális bevándorlással kapcsolatos érzelmek Németországban. Eközben két tartományi választásra is sor kerül vasárnap, ahol az AfD javára döntheti el az eredményt a mostani felháborodottság.
Kongó több mint 1500 új majomhimlő esetet jelentett az elmúlt héten, az afrikai egészségügyi hatóságok nem győzik hangsúlyozni a vakcinák szükségességét a kontinensen növekvő fenyegetés elleni küzdelemhez. Az Egészségügyi Világszervezet globális vészhelyzetnek nyilvánította a járványt, amelyről korábban blogunkon is olvashattak.
Az amerikai kivonulás után hatalomra került tálibok 2021 óta drámaian megváltoztatták Afganisztán politikai és társadalmi helyzetét. Az új, 2024 augusztusi törvények a nők nyilvános szerepét és jogait szigorúan korlátozzák, komoly nemzetközi kritikát kiváltva. Kérdés, hogyan reagál a globális közösség az egyre súlyosbodó humanitárius válságra?
A majomhimlőt a WHO nemrég globális egészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította. A vírus egy új változata okozza az aggodalmat, ami gyorsan terjed Közép-Afrikában. Azonban egyelőre nem tudni mennyire veszélyes és melyek lehetnek a következményei.
Réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban, ahol már leszbikus boszorkányok az erőt felhasználva hoznak létre gyermeket... Nagy felháborodást okozott a sci-fi rajongók körében az előzményeket feltáró The Acolyte, magyarul Star Wars: Az akolitus. Leslye Headland rendező szerint az új Star Wars-sorozatának kritikai bombázása nagyon "aggasztó", de "várható" volt ennél a szériánál.
Joe Biden egy, az X-en közzétett bejegyzésben bejelentette visszalépését a novemberi amerikai választásoktól. Bár sejteni lehetett, de egészen augusztusig nem derült ki, hogy ki lesz a demokraták új elnökjelöltje. Végül, nem meglepő módon Kamala Harris lett az, aki most alelnöki pozíciót tölt be. Így hát a harc immáron Trump és Harris között zajlik.
Marcel Ciolacu román miniszterelnök a napokban jelentette be, hogy indulni kíván az ország elnöki pozíciójáért. A szociáldemokraták (PSD) jelöltjeként méretteti meg magát a novemberi választáson és programját is a napokban mutatja be.
A novemberi elnökválasztáson függetlenként induló ifjabb Robert F. Kennedy esélye a győzelemre a kezdetektől fogva elhanyagolható volt. Azonban egy olyan rendkívül szoros versenyben, mint amilyennek a mostani, egy harmadik jelölt által szerzett pár ezer szavazat erősen meghatározhatja, sőt, akár el is döntheti a választás végső eredményét.
A novemberi választások során a fontos csatatér állam Arizonában az abortuszhoz való jogokról is dönthetnek az amerikai szavazók. Ezzel már összesen hét államban szerepel a kérdés az őszi szavazólapokon, miközben a „reproduktív jogok” témája egyre fontosabb szerepet kap a demokrata kampányban.
A 2024-es párizsi Olimpia sokak számára egy megosztó esemény volt. Míg az elmúlt évtizedekben elsősorban a sport ünnepéről szólt, az idei nyári játékokban egy erős politikai üzenet is érződött. Sajnos az történt, amire lehetett számítani Franciaországban: a woke ideológia nem maradt ki a szervezésből.
Az elmúlt években a geopolitikai helyzet jelentős változásoknak volt tanúja, különösen a világ nagyhatalmai közötti kapcsolatokban. Ennek az átalakulásnak az élén Kína és Oroszország erősödő szövetsége áll, egy olyan partnerség, amely gyorsan fejlődött a Nyugattal, különösen az Egyesült Államokkal szembeni feszültségek fokozódására adott válaszként.
Véglegesítette a tűzszüneti javaslatot az Egyesült Államok, Egyiptom és Katar, az Izrael és a Hamász közötti háború megszüntetésére. Joe Biden amerikai elnök azt mondta, hogy optimista, ezzel szemben egy magas rangú Hamász tisztviselő arról számolt be, hogy nem történt előrelépés, és a közvetítők "illúziókat táplálnak" – írja a BBC.
Gyertyákkal a kezükben nők százezrei vonultak végig egy éjszaka India városaiban, hogy tiltakozzanak egy fiatal orvosnő kórházban történt brutális megerőszakolása és meggyilkolása ellen, ami a szigorú új törvények ellenére is felszította a nők biztonságának hiánya miatt érzett dühöt.
Igencsak meglepő dolog történt a háború harmadik évében. Az ukrán szárazföldi erők betörtek az oroszországi Kurszk régióba. Ezen eseménysorozat már csak azért is tűnik érdekesnek, mivel ekkora ukrán katonai műveletre még nem került sor Oroszország területén. Kérdés természetesen, hogy hogyan tudtak az ukrán erők több 10 kilométert haladni a határtól néhány napon belül; illetve, hogy melyek is ezzel a vakmerő manőverrel Kijev céljai. Cikkünkben megpróbálunk választ adni a jelenlegi művelet sikerének okaira és annak háborúra gyakorolt lehetséges hatásaira is.
Elon Musk, az elektromos autózás úttörője, az űrmissziók reformátora, az egyik legnépszerűbb közösségi platformnak, az X-nek a tulajdonosa és az emberi agy-számítógép fejlesztője immár a közügyekben is érdekelt, mert élő közvetítésben készített interjút a republikánus Donald Trumppal, amely során a támogatásáról biztosította az elnökjelöltet. A beszélgetés rengeteg témát felölelt és még a hozzászólók is kérdezhettek.
A Sky News értesülései szerint eddig 927 embert tartóztattak le a nagy-britanniai zavargások miatt, és közülük 466 ellen emeltek vádat, sokakat pedig előzetes letartóztatásba helyeztek.
Augusztus 5-én, a fővárost ellepő zavargásokat követően, Sejk Haszina, Banglades autoriter miniszterelnöke lemondott és elhagyta az országot. Helyére a Nobel-díjas Muhammad Iunúsz került, aki szerint az ország megérte „második felszabadítását”, és akinek most az a nehéz feladat jut, hogy újraépítse Banglades demokratikus kormányát.
