Az Egyesült Államokban óriási méreteket ölt a katonai költekezés − írja Winslow T. Wheeler a The American Conservative cikkében. Míg a politikai és a katonai vezetők arról beszélnek, hogy véget kell vetni a Pentagonban a megszorításoknak a katonai erők fejlesztésének érdekében, addig Wheeler szerint szó sincs megszorításokról.
Sokan gazdasági „szaktudásukat” internetes mémekre és objektívnak tűnő, de valójában torzított, manipulatívan szerkesztett írásokra alapozzák. Gyakran hallani olyan hangokat: csupán egy erős kezű kormányra van szükség, hogy egy ország dolgai újra rendbe jöjjenek. Mindenki „tudja”, hogy a New Deal vetett véget az 1929-ben kezdődő gazdasági világválságnak, vagy hogy kormányrendeletek és törvények vezettek a gyermekmunka felszámolásához.
De mennyire jogosak ezek az állítások? Corey Iacono öt ilyen gazdasági mítoszt elemez a The Freeman november 5-én megjelent cikkében.
Attól még, hogy valaki jó színész vagy sportoló, miért kellene, hogy érdekeljen bennünket a véleménye külpolitikai, környezetvédelmi vagy egészségügyi kérdésekben? – teszi fél a kérdést Alex Proud a The Telegraph-ban megjelent cikkében.
A katolikus egyház befolyása a Nyugati politikára több mint 1500 éven keresztül jelentős mértékű volt, meghatározta az alapvető normákat és ezeknek alkalmazását. Ez a szerep mára azonban visszaszorult, az egyház csak különleges esetekben tudja politikai befolyását érvényesíteni, írja James Kalb a Crisis Magazine-ban megjelent cikkében.
A nyugati országok között egyedülálló mértékben esett vissza az erőszakos bűncselekmények száma az Amerikai Egyesült Államokban az utóbbi két évtizedben, írja Heather Mac Donald a The Daily Signal oldalán megjelent cikkében. Szerinte több tényező is szerepet játszhat a folyamatban.
Rand Paul republikánus politikus személyiségében kiválóan ötvözi az unalmasságot a higgadt módon történő lázadással. Mindezek együttesen tehetik őt 2016-ban a republikánusok elnökjelöltjévé – írja Tim Stanley a The Spectatorban megjelent cikkében.
A hidegháború, s ezáltal a nagyhatalmi politika végével, valamint a Szovjetunió felbomlásával az USA lett a világ leghatalmasabb ereje, ami indokolttá teszi az unipoláris világ koncepcióját. Kína rohamos fejlődése viszont ennek a nézetnek hamar véget vethet, s ez akár a világ biztonságára is hatással lehet – írja John J. Mearsheimer, a Chicagói Egyetem professzora a The National Interest magazinban.
Konzervatívként gyakran érhet minket a vád, hogy csak a „status quo”-t kínáljuk a velejáró igazságtalanságokkal együtt, de ezúttal életstílusunk és gondolkodásmódunk túlélése lehet a tét – írja Roger Scruton, a Guardianben megjelent cikkében, amelyben a konzervatív gondolkodásmód és filozófia kérdéseit és az azokkal járó bonyodalmakat elemzi.
A terrorizmus elleni küzdelem legjobb módja, ha az nem csak a csatatéren nyilvánul meg, hanem ideológiai viták is kiegészítik. A háború szimbolikus oldalának jelentőségével azonban a terroristák is tisztában vannak, írja William Kilpatrick, a Boston College professzora a Crisis Magazine-ban.