Portugália politikai stabilitása ismét veszélybe került, miután a jobbközép kisebbségi kormány elvesztette a bizalmi szavazást. Az államfő pedig már fel is oszlatta a parlamentet és május 18-ra előrehozott választást írt ki.

Az esemény különösen fontos, hiszen ez lesz az ország harmadik parlamenti választása három éven belül. A politikai bizonytalanság mögött nemcsak hatalmi harcok állnak, hanem egy mélyebb bizalmi válság is, amely megingatta a portugál demokrácia alapjait.

Portugal’s parliament has voted no-confidence in PM Luis Montenegro over planned parliamentary inquiry into his business dealings.

This means Portugal will probably hold its third election in less than four years.#HardNumbers via @gzeromedia: https://t.co/NESFpeKMmN

— Eurasia Group (@EurasiaGroup) March 12, 2025

A bizalmi szavazást Luís Montenegro miniszterelnök kezdeményezte, miután kormányával szemben korábban már két bizalmatlansági indítvány is megbukott. Montenegro politikai helyzetét jelentősen gyengítette egy összeférhetetlenségi botrány, amely egy céghez, a Spinumvivához kapcsolódik, amelyet ő maga alapított 2021-ben, még mielőtt aktívvá vált volna a politikai életben. Bár azt állítja, hogy jelenleg semmilyen szerepe nincs a cég működésében, az ellenzék szerint a családja – felesége és fiai – tulajdonában lévő vállalat közvetve hasznot húz kormányzati kapcsolataiból.

A botrány árnyékában a miniszterelnök kockázatos lépésre szánta el magát: parlamenti bizalmi szavazást kezdeményezett, hogy megerősítse kormánya legitimitását. Azonban a szocialista ellenzék és a patrióta Chega párt egyaránt ellene szavazott, így Montenegro kormánya megbukott.

Az elmúlt években Portugália politikai színterét folyamatos bizonytalanság jellemezte.

A jelenlegi válság közvetlen előzménye, hogy az előző szocialista miniszterelnök, António Costa 2024 márciusában lemondott, miután kormányának több tagja is befolyással való visszaélés gyanújába keveredett. A hatóságok nyomozást indítottak, ami miatt Costa távozott, ám azóta már az Európai Tanács elnökévé választották, tehát mondhatni sokat nem veszített az egykori miniszterelnök.

A Costa lemondását követő választásokon a jobbközép Szociáldemokrata Párt (PSD) kisebbségi kormányt alakított, de már kezdetektől fogva nehézségekbe ütközött. Montenegro folyamatos politikai támadásoknak volt kitéve, és nem tudott stabil parlamenti többséget kialakítani. Az új választások kiírása most ismét bizonytalan helyzetbe hozza az országot, hiszen nem garantált, hogy a következő kormány stabilabb helyzetet lesz képes kialakítani.

A politikai válság hatása azonban nem csupán a parlamenti pártokra és a politikai vezetőkre korlátozódik. A portugál társadalom egyre inkább belefárad a folyamatos választásokba és botrányokba,

ami hosszú távon csökkentheti a választói aktivitást. Emellett a gazdasági bizonytalanság is fokozódhat, mivel a befektetők elbizonytalanodhatnak egy olyan országban, ahol nincs politikai stabilitás.

A következő választások kimenetele teljesen nyitott. Az egyik lehetőség, hogy a Szociáldemokrata Párt megerősíti pozícióját és többségi kormányt alakít, ami viszonylagos stabilitást hozhatna. A másik lehetőség, hogy a szocialisták visszaszerzik a hatalmat, de ehhez olyan vezetőre lenne szükségük, aki mentes a Costa-kormány korrupciós botrányainak árnyékától.

Egy másik fontos tényező a Chega erősödése. A párt egyre nagyobb népszerűségnek örvend, és az új választások akár azt is eredményezhetik, hogy meghatározó szereplővé válik a portugál politikában.

Amennyiben a Chega bekerül a kormánykoalícióba, az radikális változásokat hozhat az ország politikai irányvonalában, ami újabb megosztottságot eredményezhet.

Portugália jelenlegi helyzete rávilágít arra, hogy a kisebbségi kormányok rendkívül sérülékenyek, különösen, ha politikai botrányok is sújtják őket. Bár a demokráciában a bizalmi szavazás egy legitim eszköz arra, hogy egy kabinet igazolja támogatottságát, Montenegro döntése inkább egy kétségbeesett próbálkozásnak tűnt, mint egy erős politikai lépésnek. Az, hogy végül elbukott, nem meglepő, hiszen a portugál parlamentben nincs olyan stabil koalíció, amely hosszú távon képes lenne fenntartani a kormányzati működést.

Úgy gondolom, hogy a portugáliai politikai válság sokkal mélyebb problémát jelez: a politikai intézmények és a választók közötti bizalom egyre gyengül. Ha a következő választások után sem alakul ki egy erős és stabil kormány, az ország hosszú távon komoly gazdasági és társadalmi következményekkel nézhet szembe. Egy politikai rendszer nem működhet folyamatos válságüzemmódban – a portugál politikai elitnek most a stabilitás és a választói bizalom visszaszerzésére kellene összpontosítania, nem pedig újabb hatalmi harcokra.

Szemlézte: Grizner Vivien

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon