Március 15-én az Egyesült Államok nagyszabású légitámadás-sorozatot indított a jemeni húszi lázadók ellen. Donald Trump az akciót azzal indokolta, hogy a húszik hónapokon át veszélyeztették a nemzetközi hajózási útvonalakat a Vörös-tengeren, és Amerika védi geopolitikai érdekeit.
Az elnök többször élesen bírálta elődje, Joe Biden külpolitikáját, amely szerinte felbátorította a lázadókat, és kijelentette: „elsöprő erőt” fog alkalmazni a cél eléréséig. Külön üzent Iránnak is, felszólítva Teheránt, hogy azonnal hagyjon fel a húszik támogatásával. A Fehér Ház közleménye szerint a húszik 2023 óta 174 alkalommal támadtak meg amerikai hadihajókat, amelyből 145 kereskedelmi hajó volt.
In the last 18 months, the Houthis have attacked the U.S. Navy 174 times and attacked commercial shipping 145 times, says @SecRubio.
— Rapid Response 47 (@RapidResponse47) March 16, 2025
"We have a band of pirates with guided precision anti-ship weaponry exacting a toll system in one of the most important shipping lanes in the… pic.twitter.com/73N5CBxqsl
A művelet a Harry S. Truman repülőgép-hordozóról felszálló harci gépek részvételével zajlott, a Középső Parancsnokság (CENTCOM) szerint pedig az egész jemeni hadszíntérre kiterjedő offenzíváról van szó. Az amerikai védelmi minisztérium megerősítette, hogy a művelet keretében húszi radarokat, légvédelmi rendszereket, valamint rakéta- és drónállásokat semmisítettek meg. A szombati amerikai csapások Szanaa fővárost és az északi Szaada tartományt érték. Helyi források szerint célpontok között a húszik Legfelsőbb Politikai Tanácsának székháza, fegyverraktárak és parancsnoki központok is szerepeltek.
A támadások egy része a szanaa-i repülőtér komplexumát és egy katonai létesítményt rombolt le, lakónegyedeket is találat ért a város északi részén, illetve Dahján városban egy áramfejlesztőt is lebombáztak. A jemeni Egészségügyi Minisztérium jelentése szerint a legfrissebb adatok alapján legalább 31 civil halálos áldozata volt a légicsapásoknak, és további 101 ember megsebesült, többségében nők és gyerekek.
A húszik politikai irodája „háborús bűncselekménynek” minősítette az amerikai légicsapásokat. Kiemelték a súlyos civil veszteségeket és Jemen szuverenitása elleni durva agressziónak nevezték a történteket.
Kijelentették, hogy az amerikai csapások nem tántorítják el őket attól, hogy továbbra is támogassák a gázai palesztinokat. Hangsúlyozták, hogy az ilyen támadások csak megerősítik elszántságukat.
A húszik korábban is szolidaritást vállaltak a gázai palesztinokkal, és ennek jegyében 2023 vége óta több száz támadást hajtottak végre a Vörös-tengeren áthaladó hajók ellen. Továbbá rakétákat és drónokat indítottak izraeli terület felé is, bár ezek a támadások eddig nem váltottak ki nyílt izraeli válaszcsapást. Néhány nappal a mostani amerikai légitámadás előtt a húszik még egy amerikai F–16-os vadászgépet is megpróbáltak lelőni a Vörös-tenger felett.
Szerintük az Egyesült Államok és Nagy-Britannia agresszorként lép fel a térségben, hogy saját érdekeiket érvényesítsék az ott élő lakosság akaratával szemben. A húszi vezetés médiaplatformjai tele voltak a légicsapások utáni felvételekkel. A fővárosban, Szanaában, tömegtüntetések kezdődtek: a lázadók támogatói amerikai és izraeli zászlókat égettek, és azt skandálták, hogy „Halál Amerikára, halál Izraelre!” – utalva a húszik jelmondatára.
Az Egyesült Államok az offenzívát nemcsak a húszik, hanem közvetve Irán ellen is indította, hiszen Washington szerint Teherán a lázadók fő támogatója.
Irán azonban határozottan visszautasította ezeket a vádakat. A légicsapások másnapján az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka kijelentette, hogy a húszik függetlenek, és „önállóan hozzák meg stratégiai és hadműveleti döntéseiket”, nem pedig Teherán utasítására Ezzel lényegében azt üzente, hogy az amerikaiak alaptalanul okolják Teheránt a jemeni történésekért. Ugyanakkor figyelmeztetően hozzátette: „ha ellenségeink valóra váltják fenyegetéseiket”, Irán határozott és pusztító választ fog adni. Ez utóbbi kijelentés már arra utal, hogy ha az Egyesült Államok netán közvetlenül Iránt támadná, vagy iráni érdekeket sértene, Teherán kész akár katonai eszközökkel is reagálni.
A Perzsa-öböl arab államai megosztottak a húszikat illetően. Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek 2015 óta a húszik ellen harcoló koalíció vezető erejeként elvileg örömmel fogadhatta, hogy az USA végre közvetlenül is lesújt a közös ellenségre. Rijád hosszú ideig sürgette Washingtont, hogy vállaljon aktívabb szerepet Jemenben a húszik ellen, és Trump első elnöki ciklusában ennek némi eredménye volt is (például az Obama-kormányzat utolsó hónapjaiban történt amerikai csapások után Trump idején is volt néhány korlátozott válaszcsapás).
Most azonban Szaúd-Arábia meglepően visszafogott maradt. A királyság nem csatlakozott az amerikai–brit légitámadásokhoz, és a Vörös-tengeri biztonsági műveletben is inkább a háttérből figyelt.
Ennek oka, hogy Rijád az utóbbi időben stratégiai váltást hajtott végre a jemeni politikájában: 2022 óta törékeny tűzszünet van érvényben a szaúdiak és a húszik között, és Mohammed bin Szalmán herceg kormánya komoly diplomáciai erőfeszítéseket tett egy tartós békemegállapodás érdekében. Szaúd-Arábia ráébredt, hogy Jemenben a katonai győzelem illúzió, és inkább a békétől reméli a hosszú távú stabilitást.
Habár Amerika elszántnak tűnik azzal kapcsolatban, hogy a húszi lázadók tevékenységét felszámolja, továbbra is kérdés, hogy el tudja-e ezt érni szárazföldi csapástok bevetése nélkül is? A jelenlegi támadásokhoz képest ez a lépés egy jóval aktívabb bevonódást jelentene, ami szembe megy Trump külpolitikai koncepciójával. A konfliktus enyhítésére lehet, hogy Szaúd-Arábia segítségét fogják kérni, mivel ők már tárgyalásokat folytatnak a jemeniekkel, a tengeri útvonalak biztonságossá tétele pedig elengedhetetlen a térség stabilitása szempontjából.
Szemlézte: Vencz Balázs
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
