A katari labdarúgó világbajnokság G csoportjának harmadik mérkőzésén december 2-án a szerb és svájci nemzeti válogatott játszott egymás ellen. A meccs eredménye végül 3-2 lett Svájc javára, amelyet heves indulatok és komoly nézeteltérések követtek. Azonban már a játék közben, sőt előtt is provokáció tanúi lehettek a nézők, amely elsősorban Koszovóra irányult. Ebből kifolyólag jogosan merül fel a kérdés: vajon mindez a továbbjutásról, vagy sokkal inkább Koszovóról szólt? A kérdésre a Foreign Policy elemzése kísérel meg választ adni.
Nem a mostani volt a két válogatott első találkozása, hiszen négy évvel ezelőtt Oroszországban szintén összemérte erejét a két fél. A meccset akkor is Svájc nyerte meg, erős politikai töltete miatt viszont már az a mérkőzés is kitűnt a többi csoportkörös játék közül: Xherdan Shaqiri – csakúgy mint az első svájci gól után Granit Xhaka - koszovói játékos találatát követően kétfejű sast formált kezével, így tisztelegve az albán zászló előtt.
A gesztus végül verekedésbe torkollott, amelyet számos FIFA vizsgálat követett a játékos viselkedése kapcsán.
Megállja a helyét az a mondás, hogy a sport politika is egyben, ez alól pedig az idei katari világbajnokság sem volt eddig kivétel. Ha visszatekintünk az Egyesült Államok és Irán meccsre, amikor az iráni nemzeti válogatott nem volt hajlandó elénekelni saját himnuszát, „csendesen” tüntetve így az otthoni elnyomás ellen, vagy éppen a szivárványszínű karszalag körüli vitákra, kijelenthetjük, hogy nagy eséllyel az idei világbajnokság politikai túlfűtöttség szempontjából ha meg nem is előzi, de vetekszik az 1978-as argentin vb-vel, amelyet egy katonai diktatúra uralmának kellős közepén szerveztek.
Az idei szerb-svájci konfliktus Koszovóban gyökerezik, pontosabban Belgrád kijelentésében, amely még mindig nem ismeri el azt, hogy Koszovó 14 éve egyoldalúan függetlenné kiáltotta ki magát, sőt Szerbia alkotmánya Koszovót „Szerbia területének szerves részeként” tekinti.
A meccs jól tükrözte a két nemzet között már hosszú évek óta húzódó konfliktust, amely félő volt, hogy komolyabb összetűzésbe fordul át, azonban végül azt a két fél valamilyen szinten lezárta.
Egyébként már a Brazília elleni nyitómeccs előtt forrtak az indulatok: a szerb válogatott ugyanis egy Koszovót államiságát tagadó zászlót függesztett ki az öltözőben, melyen a „Nem adjuk fel” (Nema predaje) felirat is szerepelt.
Considering @FIFAcom punished Xhaka & Shaqiri for their 'Albanian Eagle' (political connotation), I can't see how the Serbian FA can avoid punishment for "No Surrender" flag in their changing room prior to #BRASRB y'day. Kosovo is a fully accepted member of @FIFAcom. pic.twitter.com/BmpV1enRfq
— Dario Brentin (@DarioBrentin) November 25, 2022
A megnyilvánulást követően a FIFA vizsgálatot indított a „gyűlöletkeltő” zászló miatt, a Szerb Labdarúgó Szövetségnek pedig nagy eséllyel pénzbírságot kell fizetnie.
Visszatérve a december 2-i meccsre, a komolyabb összeütközések meggátolása érdekében a FIFA a második félidőben megkért minden szurkolót, hogy „tartózkodjon a diszkrimináló kiáltásoktól és gesztusoktól.”
A két fél közötti feszültség végül Xhaka és Nikola Milenković összetűzésébe torkollott, amelyet a szerb válogatott edzőjének semleges kommentárja kísért: „Semmi különös egy ilyen típusú meccs idején.”
Serbia's fans chanting "Kill, kill, kill Albanians [using a slur]" during the Switzerland-Serbia match. @FIFAcompic.twitter.com/I70yLVVmQv
— Admirim (@admirim) December 2, 2022
Mindeközben a Koszovói Labdarúgó Szövetség panaszt nyújtott be a FIFA-hoz, miszerint a „politikai töltetű kifejezések és albánok elleni rasszista megnyilvánulások az egész mérkőzés során hallatszódtak. (…) Értelmetlen és abszurd gyűlölködésről van szó, amely már évek óta táplálja az albán nemzetről alkotott véleményt a szomszédos országban, és nem a megbékélést és megbocsájtást szorgalmazza.”
A fenti esemény is jó példa arra, hogy jelenleg is mekkora feszültség van a két ország között. Tény, hogy a korábbi rendszámtáblákból fakadó konfliktust tárgyalások útján – talán – sikerült lezárni, viszont a nézeteltérések tényleges és mindenkori elkerülését elsősorban a kommunikáción alapuló tárgyalások jelentenék.
Szemlézte: Nyilas Sára
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
