2022. május 21. 09:00 - Danube Institute

Kína a Nyugat megosztására törekszik az ukrajnai válságban

Peking igyekszik az Egyesült Államokat elszigetelését elérni, s erre felhasználja az ukrajnai háború kitörését is. Azonban nem feltétlenül jó a megközelítése - írja a Royal United Services Institute elemzése.

shutterstock_1815306707.jpg

A Kínai Népköztársaság – nem meglepő módon – nem ítélte el Oroszország február 24-én kezdődött ukrajnai invázióját. Peking egyelőre nem akar nagyon egyértelműen oldalakat választani, inkább legfontosabb ellenfelei megosztására törekszik. Az orosz média amerikai biolaborokról szóló hamis híreit is átvették a kínaiak, de kifejezetten azért, mert amerikaiakról van szó – nem pedig általában nyugati laborokról. Kína elgondolása ugyanis az, hogy lehetséges Európa és Amerika viszonyát lazítani, ha az USA agresszív politikáját hibáztatja a háborúért és egész Európát áldozatként tünteti fel.

A háború tehát mint negatív jelenség jelenik meg a kínai diplomáciában, de Oroszország felelősségének a kérdése messze háttérbe szorul.

Oroszország elsősorban mint egyre jobban manipulálható szövetséges jelenik meg Kína számára. A szankcióktól sújtott Moszkvának szüksége van segítségre és Pekingben ezt megtalálhatja. Egy új felmérés szerint a kínaiak majdnem 80%-ának van pozitív véleménye Oroszországról, míg az USA-val kapcsolatban ez csak 30%.

Kína ugyan helyesen ismeri fel Oroszország helyzetét, de Európáét kevésbé. Ugyanezen felmérésben az európai országok alapvetően pozitív véleményeket kaptak és elsősorban Amerika áldozataként lettek megjelölve. Azt azonban Kína teljesen szem elől téveszti, hogy

Európa összes komolyan vehető országa nyílt fenyegetésként tekint Oroszországra, és ez egyelőre háttérbe szorít mindenféle aggodalmat Amerika agresszív hatalmi politikájával kapcsolatosan.

A legutóbbi hónapban megkezdődött EU-Kína csúcs is totális kudarcba fulladt, amiért a távol-keleti ország nem volt hajlandó tárgyalni Ukrajna kérdését.

Ezenkívül egy másik területen is feszültséget okoz Kína Ukrajnával kapcsolatos álláspontja. Nem más ez, mint a Peking Egy Övezet, Egy Út projektje számára olyannyira fontos Közép-Ázsia. Hszi Csin Ping kínai első titkár éppen Kazahsztánban hirdette meg 2013-ban ezt a projektet és azóta is ömlik ide a kínai befektetés. Azonban ezeknek az országoknak a háta közepére sem hiányzik a Nyugat-ellenes és oroszbarát retorika. Nem arról van szó, hogy nem ismernék el Peking és Moszkva döntő és természetes hegemóniáját a térségben. Azzal azonban, hogy Peking a posztszovjet térség egyik országának a megszállását nem tekinti súlyos incidensnek azt jelzi, hogy a közép-ázsiai országok integritását sem tiszteli, s bármikor hajlandó feláldozni őket. Üzbegisztán és Kazahsztán egyenesen segítséget küldtek Ukrajnának a háború kitörése után. Számukra nagyon fontos, hogy az orosz hegemónia bizonyos korlátokat ne lépjen át.

2017 tavaszán még a kazahsztáni megkérdezettek 75%-a válaszolta, hogy legalább valamennyire pozitív véleménye van Kínáról, ez 2021 őszére 39%-ra csökkent, és ez a helyzet valószínűleg a háború kezdete óta tovább romlott.

 

Összességében Kína, miközben jól manőverezve magához köti Oroszországot, nem nyer meg magának túlságosan sok barátot Európában és egyéb kis országok között az ukrán háborúban elfoglalt pozíciójával. Kiderül majd, hogy ez az Egyesült Államokkal való szembenállás során mire lesz elég.
Nagyon fontos, hogy sikerül-e az oroszokkal szemben szintén engedékeny Indiával valamiféle megegyezést létrehozni –
ugyanakkor a kínai lakosság véleménye határozottan elutasító a szubkontinens irányába a már idézett közvélemény-kutatás alapján.


Forrás: The Diplomat


Forrás: The Diplomat

Összességében Kína, miközben jól manőverezve magához köti Oroszországot, nem nyer meg magának túlságosan sok barátot Európában és egyéb kis országok között az ukrán háborúban elfoglalt pozíciójával. Kiderül majd, hogy ez az Egyesült Államokkal való szembenállás során mire lesz elég.

Nagyon fontos, hogy sikerül-e az oroszokkal szemben szintén engedékeny Indiával valamiféle megegyezést létrehozni,

ugyanakkor a kínai lakosság véleménye határozottan elutasító a szubkontinens irányába a már idézett közvélemény-kutatás alapján.

Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.

Szemlézte: Farkas Dániel

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

süti beállítások módosítása