2022. április 25. 16:00 - Danube Institute

Venezuela pótolhatja Oroszországot a nyugati kőolajpiacon?

Miközben mindenki igyekszik lerázni az orosz energiafüggőséget, és új források után kutat, egy olajban gazdag dél-amerikai ország kiutat keres a totális gazdasági csődből. Eddig ellenséges volt a viszony az Egyesült Államokkal, de most találkozhatnak az érdekek - írja a The Economist.

venezuela_nyito.jpg

Venezuela jelenleg súlyos észak-amerikai szankcióknak van alávetve, amelyek a többi között az olaj importját is megtiltják a Karib-tenger déli peremén fekvő országból. Az Egyesült Államok 2006 óta vet ki egyre súlyosbodó szankciókat a dél-amerikai országra, elsősorban a terrorizmus támogatásával és emberi jogok megsértésével vádolva Caracast. Még súlyosabb intézkedések következtek, miután a választásokon vesztes Nicolás Maduro elnök 2019-ben nem távozott a hatalomból, Washington szemében illegitimmé téve kormányát. Ezenkívül 2020-ra a „narkóterrorizmus” vádja is érte a venezuelai elnököt, ugyanis a Kolumbiával regionális vetélkedésben levő ország nem átallt kolumbiai gerillákat támogatni a bogotái kormánnyal szemben. Nicolás Maduro fejére 15 millió dolláros vérdíjat tűzött ki Washington, és 2017-ben még egy invázió is felmerült, ami végül sosem valósult meg. Összességében tehát nem túl rózsás Venezuela és a Nyugat viszonya.

Annál jobb volt eddig Caracas kapcsolata Oroszországgal.

Putyin elnök stratégiai bombázókat reptetett Venezuelába az észak-amerikai invázióval kapcsolatos pletykák felvetődésekor és zsoldosokkal támogatta a rezsimet annak ellenzékével szemben.

A kocka most fordulhat. Mivel úgy tűnik, Oroszország elveszti korábbi nyugati piacait, a Kína felé irányuló olajexportban vetélytársa lehet Venezuelának. A dél-amerikai ország ezen kívül természetesen nem várhat döntő segítséget a gazdaságilag jelentéktelen Oroszországtól, míg az Egyesült Államoktól igen, ha képes vele kiegyezni. Mint arról korábban írtunk, március 5-én észak-amerikai diplomaták jártak Caracasban, hogy az elnökkel találkozzanak. A találkozóról maga a venezuelai vezető is pozitívan nyilatkozott.

Amerika nagyjából 199 000 hordónyi olajat importált Oroszországból eddig, április 22-től azonban tilos többet behozni.

Ezt a mennyiséget a venezuelaiak könnyen pótolhatják. Csak az elmúlt évben 800 000 hordóval nőtt a venezuelai kitermelés, miután az elnök csendben szabadpiaci reformokat vezetett be. Ez az export az év elején tovább nőtt.

Egyes észak-amerikai finomítók pedig kifejezetten a sűrűbb venezuelai nyersolaj feldolgozására vannak tervezve, így technikailag minden rendelkezésre áll a kereskedelem megkezdéséhez. Kérdéses azonban, hogy az Egyesült Államok mennyire kíván engedményeket tenni Madurónak a megegyezés érdekében, pedig másképpen valószínűleg nem fog menni az egyezség. A reformok óta az elnök helyzete egyre stabilabb belpolitikailag. Egyes elemzők arra figyelmeztetnek, hogy megismétlődhet Obama Kuba-politikájának kudarca: az észak-amerikai fél enged, de a diktatúra nem változik cseppet sem. Ennek már megvannak az első jelei: a tárgyalások március 5-e óta nem haladtak előre, jelezve, hogy a venezuelaiak nem sietnek sehova, nem ők akarnak könyörögni az olaj eladásért.

Ha az Egyesült Államoknak kell engednie, nem világos, hogyan kényszeríti rá Caracast az oroszoktól való elfordulásra, vagyis arra, hogy ne vegyen orosz fegyvereket, ne fogadjon orosz hadihajókat és repülőgépeket, és főképp ne kövesse az orosz álláspontot a világpolitikában. A Biden-adminisztráció súlyos dilemmával szembesül: képes lehet egy oroszbarát, markánsan Amerika-ellenes országot neki megfelelő irányba fordítani, miközben megkapja az olaját is?

Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.

Szemlézte: Farkas Dániel

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

komment
süti beállítások módosítása