2022. április 20. 16:00 - Danube Institute

Afganisztánban is kiújulhat a háború

Miközben a tálibok 2021 augusztusának végén átvették a hatalmat a közép-ázsiai országban, nem sikerült megadásra kényszeríteniük minden ellenzéki csoportot. Minden jel szerint ezen csoportok nagy része a mai napig folytatja a harcot, egyre jobban veszélyeztetve a tálibok uralmát - írja a Foreign Policy.

afganhaboru_nyito.jpg

A 2021. augusztus végi összeomlás után a tálib-ellenes ellenállás egyik legfontosabb központja a Pandzsír-völgy lett. Itt az egykori híres hadúr, Ahmad Sah Maszúd fia, az ifjabbik Ahmad irányítása alatt folytatják a harcot a radikális muszlim rezsimmel szemben ellenálló csoportok.

Minden ellenkező híresztelés ellenére a táliboknak nem sikerült teljesen uralmuk alá keríteni a Pandzsír-völgyet

– mint ahogy az elmúlt 40 év folyamán egyetlen külső támadónak sem – és a Kabulhoz közel fekvő hegyvidéki régió komoly fejfájást okoz még nekik. Januárban még találkozó is volt Maszúd és a tálibok között Teheránban a harcok befejezéséről, ami azonban meddőnek bizonyult.

Egyéb területeken is kiújultak a harcok, például Badaksan tartományban, s a táliboknak ide is koncentrálniuk kell erőiket. A volt kormány több tagja is visszatért az országba, hogy felkelő csoportokat irányítson. Ilyen Biszmillah Khan, a volt belügy- és hadügyminiszter és Jaszin Zia vezérkari főnök. A felkelők jelentős erőforrását alkothatja az a rengeteg jól kiképzett katona, akiket a tálibok a korábbi rendszerrel való kollaborációjuk miatt most üldöznek. Ezenkívül

Afganisztánban bőven található fegyver, és a volt hadurak komoly vagyonokat halmoztak fel, ami megkönnyíti az ellenállás finanszírozását.

Jóllehet a Nyugat teljesen letett az afgán felkelő csoportok finanszírozásáról, a tálibok ellen harcolók bizonyos mértékig képesek önjárók lenni pénzügyileg.

Súlyos akadály azonban, hogy az ellenállás egyáltalán nem egységes. Az egyes milíciák és vezetőik egyes régiókhoz kötődnek, és semmilyen megegyezés nincs valamiféle egységes célról. Abban egyetértenek, hogy a tálibokat nem akarják, de nincs elképzelés közös politikai célokról.

Pedig Omar Sadr, a Pittsburghi Egyetem szakértője szerint Afganisztánnak pontosan ilyen közös politikai elképzelésre lenne szüksége. Sadr óv attól is, hogy az afgán ellenállók harcban próbálják legyőzni a rezsimet. Szerinte az erőszakmentes, a rendszert aláaknázó ellenállás az, ami Afganisztán számára egy jobb jövőt hozhat.

Egyértelmű azonban, hogy ezek csak zavaros, az afgán valóságot nem igazán figyelembe vevő elméletek. A reálisabb forgatókönyv az, hogy az amúgy sem egységes, és mesterséges gyarmati határokon alapuló ország tovább dezintegrálódik egy újabb polgárháborús fázisban, ha a tálibok nem képesek legyűrni fegyveres ellenzéküket.

A Nyugatnak fel kell készülnie egy hosszabb távú instabil időszakra Afganisztánban, amit csak a geopolitikai folyamatok radikális fordulata – például Afganisztán feldarabolása – változtathat meg.

Ilyen radikális változás azonban a következő évtizedekre nézve nem várható.

Szemlézte: Farkas Dániel

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!

süti beállítások módosítása