2022. április 20. 07:00 - Danube Institute

A háború következménye: a hódítás visszatérése?

 A Foreign Affairsben Tanisha M. Fazal politikatudós írt esszét az ukrajnai háború régi-új tanulságairól.

shutterstock_2122090328.jpg

Putyin már régóta hangoztatta, hogy Ukrajnát nem tekinti valódi államnak. Amikor ezt legutóbb, február 21-én mondta ki, az orosz csapatok megindultak Ukrajnába, hogy az orosz elnök hosszú távú, sötét tervét, Ukrajna eltörlését megvalósítsák. Az orosz invázió leginkább sokkoló fejleménye az anakronizmusa volt. Évtizedeken át azt hittük, hogy ez a fajta területi hódítás a múlté. Utoljára Irak próbálta elfoglalni Kuvaitot - nem járt sikerrel. A nemzetközi rendszer alapja az volt, hogy a határok sérthetetlenek, szentek - emlékeztet a szerző.

Az országok sokáig hihették, hogy határok átszabására nem fog sor kerülni, és az effajta háborúzás lekerült a történelem színpadáról. De Oroszország mostani háborúja a 2. világháború óta a legveszedelmesebb tesztje az eddigi normáknak.

Az ukrán háború korábbi, erőszakos múltunkra emlékeztet. Ha Oroszország győz, más országok is egyre gyakrabban fogják megkérdőjelezni a határokat. Új háborúk törhetnek ki, régi birodalmakat próbálhatnak meg újraéleszteni, más országok pedig elpusztulhatnak.

A szerző szerint ugyanakkor a világ országainak most is védenie kell a saját normáikat. A globális közösség szankciókat vethet ki, nemzetközi bíróságokhoz fordulhat, megreformálhatja az ENSZ-t, és így tovább. Ez persze további együttműködést és önfeláldozást követel, de mégis megéri ezt megpróbálni.

Az államok területi integritásának elve a tét.

Mint a szerző emlékeztet, a korábbi évszázadokban folyamatosan szűntek meg államok, sokszor erőszak, háborúk által. Fővárosaikat kifosztották, területüket elcsatolták, és nem tudtak már többet önállóan szerepelni a világ színpadán. Így járt Lengyelország is, de így járt Korea is a 20. század elején.

Az európai gyarmatbirodalmak növekedése idején számos ország "halt meg" szerte a világban. A 20. század elején Woodrow Wilson hirdette meg elveit, ami a területi integritását védte volna a világ országainak. A wilsoni elvek az első, majd a második világháború után mégis érvényesülni tudtak, és a területi hódítások lassan a múlté lettek. Igaz, eközben a világ számos térségében maguk a határok váltak túl kemény elválasztóvonalakká, ezzel pedig lehetőség nyílt egy országon belüli végtelen proxyháborúkra.

A 2. világháború utáni évek mégis az államok számának gyarapodását és a szuverenitás és területi integritás elvének erősödését hozták magukkal. Az ukrajnai háború ezeket ez elveket is kikezdi - a szerző szerint ugyanakkor szerencsére gyors és széleskörű volt az ellenállás az elvek megsértésével szemben. Argentinától Albániáig a világ számos országa elítélte az orosz inváziót.

A régi normák megőrzése attól függ, hogy Putyin milyen mértékben sérti meg azokat Ukrajnában. Ha megbukik a kijevi kormány, vagy ha Oroszország végleg elcsatolja a Krímet és Donyeck vidékét, és ezt a világ eltűri, az meggyengíti az eddigi normákat.

A szerző szerint ráadásul Putyin valószínűleg nem csak azt akarja, hanem ténylegesen visszatérni az orosz birodalomhoz, a lehető legnagyobb mértékben gyarapítani Oroszország területét. Ez esetben olyan országok, mint Lengyelország, Románia vagy Moldova joggal lennének idegesek a szuverenitásuk megőrzése miatt.

Atomháborút persze senki nem szeretne a területi elvek védelme miatt - de az ukrajnai háború véres áldozatait nem lehet figyelmen kívül hagyni. A Nyugatnak a szerző szerint keskeny ösvényen kell járnia, hogy erővel szálljon szembe Oroszországgal, de a konfliktust ne fokozza tovább. A nyomást ezért fenn kell tartani Oroszországgal szemben.

Ukrajna végleges eltűnésétől talán nem kell tartani. A megszállók nem tudhatják előre, milyen erős lesz az ellenállás.

Most Oroszország számára, úgy tűnik, lehetetlen Ukrajna elfoglalása. A történelem során kevés invázió járt hosszú távú sikerrel. Ukrajna leckéje, bármi is lesz a háború kimenetele, tanulságos lesz a világ jövendő vezetői számára. "Oroszország Ukrajna elleni háborúja jóval több mindenről szól, mint Oroszország és Ukrajna" - írja végül a szerző. "Ha a területi hódítást elvető eszmék vereséget szenvednek e háborúban, az országok jól teszik majd, ha gondosan ellenőrzik mostantól a határaikat".

Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.

Szemlézte: RG

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!

 

süti beállítások módosítása