2022. április 02. 09:00 - Danube Institute

Hogyan hat a Nyugatra az Oroszország elleni gazdasági háború?

Az Oroszország ellen bevezetett példátlan szankciók nagy próbái a nyugati gazdasági rendszernek. Vajon működik úgy is a globalizáció, ha egyik tagját váratlanul kizárják? Nicholas Mulder, a gazdasági szankciók szakértője válaszol a Foreign Affairs hasábjain.

gazdasagihaboru_nyito.jpg

Oroszország Ukrajna ellen elkövetett agressziójára válaszul a Nyugat megdöbbentő erejű szankciókat vezetett be, befagyasztva a moszkvai központi bank külföldön tárolt vagyonát, lekapcsolva egyes pénzintézeteket a SWIFT utalási rendszerről, kitiltva Oroszország repülőgépeit, exportkorlátozásokat vezetve be. A legújabb vita az Európának eddig létfontosságú szénhidrogénexport leállításáról szól.

Hogy ezeknek a szankcióknak milyen hatása lesz, azt nehéz megjósolni. Nicholas Mulder arra figyelmeztet, hogy

a büntetőintézkedések eddig egyetlen országnál sem érték el hatásukat, már ami a politikai következményeket illeti.

Kuba, Irak, majd aztán Venezuela és Irán sem hátrált meg az őket sújtó intézkedések miatt. A mostani helyzet persze példátlan, de a Nyugat szempontjából inkább negatívan: még sosem próbálta ki senki, hogy mit jelenthet egy nagy gazdaság és különösen egy kulcsfontosságú nyersanyagexportőr levágása a világrendszerről.

A Nyugat bizonytalan sikerétől függetlenül Oroszországot érzékenyen érintik a szankciók, nem kevesebb, mint 10-15 százalékos gazdasági visszaesésről lehet szó 2022-ben, a rubel pedig értékének harmadát vesztette el a nemzetközi devizapiacon. Egyértelmű, hogy

Moszkvának komolyan számolnia kell azzal, hogy egy befagyott konfliktus esetén beláthatatlan károkat szenvedhet. Viszont számos más gazdaságnak is kritikus következményekkel kell szembesülnie.

Az egyik legfontosabb ilyen régió az Orosz Föderációhoz számos szállal kötődő Közép-Ázsia. A térség jelentősen függ az Oroszországgal folytatott kereskedelemtől és az ott dolgozó munkaerőtől, így a rubel összeomlása súlyosan érintette ezeket az országokat; olyannyira, hogy többen maguk is kénytelenek voltak korlátozni a valutájuk kereskedelmét az összeomlás elkerülése érdekében.

Még súlyosabb azon államok helyzete, amelyek jelentősen függnek a szénhidrogén- és élelmiszerimporttól. Az olaj ára megtöbbszöröződött az amerikai szankciók kihirdetése után, és mind a mai napig csak kis mértékben csökkent. Még nagyobb gondot okoz a műtrágya-piac felbolydulása az orosz exportkorlátozások bejelentése után, hiszen Oroszország a világ legnagyobb exportőre, még ha ez a „legnagyobb” státusz 13%-ot is jelent a piacon.

Ennyi bőven elegendő egy ársokk megkezdődéséhez. Ez az amúgy is szerény anyagi lehetőségekkel, de annál nagyobb ellátandó népességgel rendelkező afrikai országok számára nagyon súlyos problémákat jelez, de a Távol-Kelet gazdagabb államainak sem esik jól.

És Moszkva még nem vetett ki semmilyen korlátozást az elektronikai termékekhez szükséges nyersanyagok (palládium, nikkel stb.) exportjára, amely ezen a piacon is komoly áremelkedést és újabb gazdasági sokkot okozhat világszerte.

Természetesen fontos, hogy a Nyugat ne adja be a derekát Oroszország gazdasági zsarolása előtt, és békére kényszerítse Moszkvát akár gazdasági eszközök felhasználásával is. Azonban nagyon fontos, hogy ezt képes legyen megfelelően menedzselve, a károkat csökkentve végigvinni. Nicholas Mulder szerint ez elsősorban a gazdaságba való állami beavatkozásért kiált. Franciaország a megújuló energiaforrásokat igyekszik bővíteni, és államilag avatkozik be az energiaágazatba, Spanyolország és Olaszország stratégiai tartalékokat halmoz és újabb extraprofit-adókat vet ki.

A globális Délnek elsősorban sok technikai-gazdasági segítségre, segélyre és támogatásra van szüksége, ha a Nyugat meg akarja óvni a legsúlyosabb hatásoktól. Ennek azért is van jelentősége, mert ha ezek a hatások kontrollálatlanul érik a szegény országokat, vagy akár a Nyugat lakosságát, annak az lesz az eredménye, hogy az Oroszország elleni nyomásnak eltűnik a politikai támogatottsága. Ez pedig a Nyugat politikai kudarcával lesz egyenlő, miközben a gazdasági károk ugyanúgy megmaradnak. Európának, Amerikának és szövetségeseiknek tehát komolyan kézbe kell venniük gazdaságaikat, ha ezt az újfajta nyomásgyakorlási kísérletet megfelelően akarják végrehajtani.

Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.

Szemlézte: Farkas Dániel

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!

süti beállítások módosítása