2022. február 08. 16:00 - Danube Institute

Az ukrán válság okozhat törést a német koalícióban

Az Oroszországhoz fűződő viszony okozhatja az első igen komoly törést a német hárompárti kormánykoalícióban. Minderről Hans von der Burchard és David M. Herszenhorn értekezik a Politico európai kiadásának a hasábjain.

shutterstock_1222450252.jpg

A cikk megszületésekor a zöld (Die Grüne) külügyminiszter még épp utazott ki Moszkvába, mi azonban már tudjuk, hogy mi lett a tárgyalás vége. A politikustól az orosz külügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatón kemény szavak hangzottak el: készek megvédeni az alapvető értékeket, fenyegetés az orosz csapatösszevonás stb. A tárgyalások a beszámolók szerint fagyos hangulatban teltek.

Ám ennél valószínűleg még fagyosabb volt a moszkvai utat megelőző kijevi kitérője a külügyminiszternek.

Az ukrán fél ugyanis próbál minden partnerétől fegyvereket beszerezni, hogy modernizálja a hadseregét a kelet-ukrajnai konfliktus miatt. Németország azonban kategorikusan elzárkózik a fegyvereladástól. A német külpolitika ezen aspektusáról egy korábbi cikkünkben már beszámoltunk.

Kijev berlini nagykövete szerint csalódtak az ukránok a németekben. A német fél mindeközben „történelmi felelőségről” beszél, s hogy nem szállítanak fegyvereket krízis zónába. Csak hallkan jegyezzük meg, hogy közben még az előző berlini kormány egy több milliárdós üzletet hozott tető alá Egyiptommal különböző hadifelszerelések és hadihajók szállításáról. Úgy tűnik, hogy a Közel-Kelet és Észak-Afrika nem számít krízis zónának. Hogy akkor miért nem indul meg dán mintára a menekültek hazaküldése, még mi sem tudjuk.

De vissza Moszkvába! A zöld külügyminiszter arról beszélt, hogy nem hagyják, hogy az energiahordozókat fegyverként használja majd Moszkva, utalva ezzel a nemrég befejezett Északi Áramlat 2 nevű gázvezetékre, ami körül már kialakult egy diplomáciai csörte a német és az ukrán fél között.

A német kormányon belül azonban nem egységes az álláspont a vezeték körül: Olaf Scholz kancellár szociáldemokrata pártja (SPD) ugyanis mindig is jóban volt Oroszországgal. A lap ezzel kapcsolatban Willy Brandt volt kormányfő Ostpolitikáját említi meg, azt valahogy azonban kifelejti:

Gerhard Schröder volt SPD-s kancellár az orosz Gazprom igazgatói tanácsának tagja lett mandátuma lejárta után.

A szocdemek próbálnak tüzet oltani és egyszerre hangsúlyozni, hogy mennyire aggódnak az ukránokért, miközben próbálják megőrizni a jó orosz kapcsolataikat. Christine Lambrecht védelmi miniszter szerint például semmi köze sincs az Északi Áramlat 2-nek az ukrán válsághoz. Maga a kancellár is csak egy „privátszektorbeli beruházásnak” titulálta az Oroszországot és Németországot összekötő vezetéket. Mindezt kiegyensúlyozva nemrég Madridban azonban keményebb szavakkal is illette az orosz felet, de a „beruházásról” egy szót sem szólt.

Egyes külpolitikai szakértők szerint Németország (megint) csak a saját érdekeit nézi, s a saját gazdasági érdekei miatt nem konfrontálódik nyíltan Oroszországgal.

Mindeközben az „európai egységet oly mértékben romboló” Egyesült Királyság nemrég újabb adag páncéltörő fegyverszállítmányt küldött Kijevnek. Franciaország hangsúlyozta, hogy kész megvédeni Ukrajna területi integritását, s még Spanyolország szocialista vezetése is azon gondolkozik, hogy hogyan küldhetne csapatokat Ukrajnába.

Az ukrán válsággal kapcsolatos további cikkeinket itt találod.

Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!

süti beállítások módosítása