Az Amazon bejelentette, hogy januártól nem fogadja el az Egyesült Királyságban kibocsátott Visa hitelkártyákat. A Politico újságírója, Geoffrey Smith egy érdekes hasonlattal kezdi a cikkét, mégpedig a hajdani nagy birodalom egykori gyarmatáról. Ahogy az afrikai közmondás tartja: Ha két elefánt harcol, a füvet tapossák le.

A két elefánt ebben az esetben az Amazon és a Visa. A fű pedig maga a brit fogyasztói és kiskereskedelmi szektor, amely újabb fájdalmas leckét szenved el a „dzsungel törvényéből” az EU-ból való kilépés után. A csetepaté a napokban fokozódott, amikor az Amazon bejelentette, hogy januártól nem fogadja el az Egyesült Királyságban kibocsátott Visa hitelkártyákat, okként a folyamatosan magas fizetési költségeket megjelölve. Az Egyesült Királyság jelenleg az Amazon harmadik legnagyobb piaca a világon, így

a legtöbb elemző inkább erőpróbának tekinti a bejelentést, mielőtt jövőre újratárgyalnák a díjakat a sokkal nagyobb amerikai piacon.

A tőzsde legalábbis minden bizonnyal így látta és az Amazon győzelmére fogadott, a Visa részvényei pedig több mint 5 százalékot estek. Az Amazon közleménye szerint a Visa által követelt költségeknek a technológiai fejlődést követve idővel csökkenniük kell, ehelyett továbbra is magasak és még emelkedhetnek is. A döntésük komolyságának bizonyítására

az Amazon jelenleg 40 fontnyi üdvözlő bónuszt kínál mindenkinek, aki feliratkozik a saját márkás hitelkártyájukra – természetesen nem a Visa támogatásával. A kártyákat a Mastercard bocsátja ki.

A Visa, amely az Egyesült Királyság kártyapiacának 80 százalékát ellenőrzi, nem fogadta jól a híreket. A cég közlése szerint csalódott, amiért az Amazon a fogyasztói választási lehetőségek korlátozásával fenyegetőzik.

A két vállalat közötti kölcsönös függőség azonban azt sugallja, hogy a háború átmeneti lesz.
Andy Barratt, a manchesteri Coalfire tanácsadó cég munkatársa szerint az a puszta tény, hogy az American Express továbbra is elfogadott az Egyesült Királyságban az Amazon számára - miközben az American Express díjai köztudottan a legmagasabbak az iparágban - azt jelenti, hogy mindez egy nagyobb harc része a tranzakciós mennyiségekért és a tőkeáttételért. A tanácsadó cég munkatársa szerint ugyanakkor eléggé kínos, hogy ezzel nyilvánosan foglalkoznak.

Mindeközben nem érdemes elfelejteni, hogy egyik ,,elefántot” sem kell félteni ebben a csatában. Az Amazon amellett, hogy belegabalyodott egy nagy amerikai perbe, az Európai Unióban is hivatalos vizsgálat folyik ellene az amerikaiakhoz hasonló feltételezett visszaélések miatt. A Reuters múlt heti jelentésében - amelyet egyik fél sem erősített meg - az állt, hogy a cég rendezni kívánja a vádakat, és változtatni kíván üzleti gyakorlatán, hogy elkerülje a súlyos bírságokat.

A Visát is - az Amazonhoz hasonlóan - már a puszta mérete monopolisztikus gyakorlatra hajlamosítja.

Az Egyesült Királyságban a Visa és a Mastercard tették ki a kártyás tranzakciók 98 százalékát a 2018-ig tartó öt év során. Az Egyesült Államokban is hasonló lehet a helyzet, azonban eddig csak a legnagyobb amerikai kiskereskedők, például a Walmart és a Kroger's merték ezt nyilvánosan felvállalni.

Forrás: Market Cap

A Visa így vált mára a világ második legértékesebb pénzügyi szolgáltató vállalatává a 430 milliárd dollár feletti piaci értékével, amely 2013 óta tízszeres növekedést ért el. A Visát egyedül a JP Morgan előzi meg, a harmadik legértékesebb pénzügyi szolgáltató vállalat a Bank of America, a negyedik pedig a Mastercard, a 333 milliárd dollár körüli piaci értékével. Mivel a Visa alapvetően infrastruktúrát üzemeltet - a hitelezés és a befektetés tőkeigényes, vállalkozói kockázata nélkül - a

tőkearányos megtérülése 30 százalék körül mozog, ami messze meghaladja az általa kiszolgált gazdaságét és partnerbankjaiét.

Emellett más kiskapukat és adódó lehetőségeket is megpróbál felhasználni a vállalat, hogy maximalizálja a nyereséget, különösen az Egyesült Királyságban. Az Egyesült Királyság Fizetési Szolgáltatások Szabályozó Hatósága közölte, hogy új felülvizsgálatot végez és beavatkozik az azonosított problémák megoldása érdekében. A Hatóság megállapításai valószínűleg rávilágítanak egy másik lehetőségre is, amellyel a Brexit megdrágította a britek életét.

Amikor ugyanis nem volt szabályozási határ az Egyesült Királyság és Luxemburg között, a bankközi díjakat a betéti kártyák esetében 0,2 százalékban, a hitelkártyák esetében pedig 0,3 százalékban korlátozták – ez messze a legalacsonyabb a világon. Az Egyesült Királyság továbbra is alkalmazza ezt a korlátot a belföldi tranzakciókra, mivel azonban az Amazon UK webhelyére irányuló fizetések feldolgozása Luxemburgban történik, ezek mostantól „határokon átnyúlónak” minősülnek, és ezért kockázatosabbak – még akkor is, ha a tranzakciók tényleges kockázatai nem változtak lényegesen.

Ezt a nyitást kihasználva a Visa a múlt hónapban az Egyesült Királyság és az Európai Gazdasági Térség között folyó fizetések úgynevezett bankközi díjait 1,5 százalékra emelte a hitelkártyák és 1,15 százalékra a betéti kártyák esetében. Ez a lépés robbantotta ki azt a vitát, amely a szerdai bejelentéshez vezetett.

Szemlézte: Spiesz Bianka