2021. november 18. 07:00 - Danube Institute

Mégis karbonsemleges a nukleáris energia?

Robinson Meyer a The Atlantic online magazin újságírója mutatott rá arra a jelenségre, hogy a klímaváltozás és a szén-dioxid-kibocsátás elleni küzdelemben az atomenergia főszerepet fog játszani.

nuklearis_nyito.jpg

Az Egyesült Államok, Oroszország és Franciaország ma már dekarbonizációs terveik kulcsfontosságú részének írja le az egykor elhanyagolt technológiát. Az atomenergia biztosítja a karbonsemleges energiatermelést, a világot évente több ezer megawatt villamosenergiával ellátva, ráadásul nem igényel fosszilis tüzelőanyagot.

Az atomerőművek jelenleg kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki, mint a szél és naperőművek együttesen.

Robinson Meyer szerint egyre nagyobb teret kapott a nukleáris energia az elmúlt hónapokban mind a jobb- és baloldali politika dekarbonizációs tervei között. Jackie Toth, a Good Energy Collective nukleáris párti szervezet vezető érdekvédelmi igazgatója szerint az atomenergia a világ energiatermelésében egyre inkább egyenlő szerepet kap.

Az októberben megrendezett glasgow-i globális klímacsúcson is szó volt arról, miként lehet felhasználni a jövőben a nukleáris energiát; ehhez kapcsolódóan idén az amerikai, az orosz és a brazil vezetés is az atomenergiát tette meg a karbonsemlegességi stratégiája fő részének.

A Biden-adminisztráció klímadiplomáciájában pedig az egyik sarokkő lett a „fejlett nukleáris erő” névre hallgató kezdeményezés, amely szorgalmazza a kisebb és biztonságosabb reaktorok megépítését. A globális klímacsúcson az amerikai és a román vezetés megállapodott egy jövőbeli partnerségről a most induló amerikai NuScale program keretében, amellyel segítenék Romániát abban, hogy 2032-re fokozatosan kivezesse a szénerőműveket, és átálljon az újabb, modernebb moduláris atomreaktorokra.

Jennifer Granholm, az Egyesült Államok energiaügyi minisztere elmondta: „Nagyon kitartóak vagyunk a modernebb atomreaktorok fejlesztésével kapcsolatban”.

A közelmúltban a demokrata és republikánus párt által az Amerikai Képviselőházban elfogadott infrastrukturális törvényjavaslat több mint 8,47 milliárd dollárt különít el az atomerőművek megsegítésére és életben tartására.

Jennifer Granholm Twitter bejegyzést is megosztott a törvényjavaslatról.

Nem csupán Amerikában került előtérbe az atomenergia kérdése, Kína a következő 15 évben 150 új atomreaktor építését tervezi. Emmanuel Macron francia elnök pedig a napokban jelentette be, hogy Franciaország több évtizedes szünet után újraindítja az atomreaktorok telepítését.

Amerikában két vállalat - az atomenergia elfogadottabbá válásának hírére - terveket nyújtott be a nukleáris energia korszerűsítésével és biztonságosabbá tételével kapcsolatban az Egyesült Államok Nukleáris Szabályozási Bizottságának. A szerző úgy gondolja, hogy csak egy tényező vetheti vissza az atomenergia népszerűségét: egy nem várt katasztrófa. Robinson Meyer hozzáteszi, lekerült a stigma az atomenergiáról, a jövőben kiderül, az atomenergia alternatív karbonsemleges megoldás lesz-e.

Szemlézte: Tombor Levente

süti beállítások módosítása