Robinson Meyer a The Atlantic online magazin újságírója mutatott rá arra a jelenségre, hogy a klímaváltozás és a szén-dioxid-kibocsátás elleni küzdelemben az atomenergia főszerepet fog játszani.

Az Egyesült Államok, Oroszország és Franciaország ma már dekarbonizációs terveik kulcsfontosságú részének írja le az egykor elhanyagolt technológiát. Az atomenergia biztosítja a karbonsemleges energiatermelést, a világot évente több ezer megawatt villamosenergiával ellátva, ráadásul nem igényel fosszilis tüzelőanyagot.

Az atomerőművek jelenleg kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki, mint a szél és naperőművek együttesen.

Robinson Meyer szerint egyre nagyobb teret kapott a nukleáris energia az elmúlt hónapokban mind a jobb- és baloldali politika dekarbonizációs tervei között. Jackie Toth, a Good Energy Collective nukleáris párti szervezet vezető érdekvédelmi igazgatója szerint az atomenergia a világ energiatermelésében egyre inkább egyenlő szerepet kap.

Az októberben megrendezett glasgow-i globális klímacsúcson is szó volt arról, miként lehet felhasználni a jövőben a nukleáris energiát; ehhez kapcsolódóan idén az amerikai, az orosz és a brazil vezetés is az atomenergiát tette meg a karbonsemlegességi stratégiája fő részének.

A Biden-adminisztráció klímadiplomáciájában pedig az egyik sarokkő lett a „fejlett nukleáris erő” névre hallgató kezdeményezés, amely szorgalmazza a kisebb és biztonságosabb reaktorok megépítését. A globális klímacsúcson az amerikai és a román vezetés megállapodott egy jövőbeli partnerségről a most induló amerikai NuScale program keretében, amellyel segítenék Romániát abban, hogy 2032-re fokozatosan kivezesse a szénerőműveket, és átálljon az újabb, modernebb moduláris atomreaktorokra.

Jennifer Granholm, az Egyesült Államok energiaügyi minisztere elmondta: „Nagyon kitartóak vagyunk a modernebb atomreaktorok fejlesztésével kapcsolatban”.

A közelmúltban a demokrata és republikánus párt által az Amerikai Képviselőházban elfogadott infrastrukturális törvényjavaslat több mint 8,47 milliárd dollárt különít el az atomerőművek megsegítésére és életben tartására.

Jennifer Granholm Twitter bejegyzést is megosztott a törvényjavaslatról.

.@POTUS came into office promising to find consensus in Washington so he can better the lives of Americans in all places in our country. With the House’s passage of the Bipartisan #Infrastructure Deal, he has delivered.

My full statement � pic.twitter.com/YEIMtrTMWw

— Secretary Jennifer Granholm (@SecGranholm) November 6, 2021

Nem csupán Amerikában került előtérbe az atomenergia kérdése, Kína a következő 15 évben 150 új atomreaktor építését tervezi. Emmanuel Macron francia elnök pedig a napokban jelentette be, hogy Franciaország több évtizedes szünet után újraindítja az atomreaktorok telepítését.

Amerikában két vállalat - az atomenergia elfogadottabbá válásának hírére - terveket nyújtott be a nukleáris energia korszerűsítésével és biztonságosabbá tételével kapcsolatban az Egyesült Államok Nukleáris Szabályozási Bizottságának. A szerző úgy gondolja, hogy csak egy tényező vetheti vissza az atomenergia népszerűségét: egy nem várt katasztrófa. Robinson Meyer hozzáteszi, lekerült a stigma az atomenergiáról, a jövőben kiderül, az atomenergia alternatív karbonsemleges megoldás lesz-e.

Szemlézte: Tombor Levente