2021. november 12. 07:00 - Danube Institute

Hszi Csin-ping csettint és a kínai techcégek máris eladják az USA-ban jegyzett részvényeiket

 A Kínai Népköztársaságban nincs egyértelműbb jel arra, hogy érdemes részvényt eladni, mint amikor Hszi Csin-ping elnök személyesen kezd el támadni egy iparágat.

hszi_nyito.png

Így amikor a kínai elnök 2021 márciusában arról panaszkodott, hogy a COVID-19 járványhelyzet miatt előírt kötelező otthontanulás „makacs betegség”, amely túlságosan nagy nyomást gyakorol a kínai gyerekekre és szüleikre, legalább két kínai oktatócég vezetője kezdte el eladni részvényeit a New York-i tőzsdén - tudhatjuk meg a Financial Times cikkéből.

Egy korábban be nem jelentett ügylet során a GSX Techedu kínai cég vezetőinek részvényeit birtokló fedőcég, amelynek az akkori piaci kapitalizációja New Yorkban körülbelül 24 milliárd dollár volt,

mindössze három nappal Hszi felszólalása után 119 millió dollár értékben értékesített részvényeket.

A nyilvánosság előtt Larry Chen, a GSX vezérigazgatója, aki a jelek szerint nem áll kapcsolatban az eladott fedőcéggel, bizalmát fejezte ki üzlete iránt, és március végén megígérte, hogy majd saját pénzén vásárol 50 millió dollár értékben részvényeket. Egy, a GSX-hez közel álló személy azonban elárulta, hogy a GSX vezetői tisztában voltak azzal, hogy Peking szigorúbb szabályozást fontolgat az iparágra vonatkozóan.

Júliusra a kínai kormány megtiltotta az egész szektornak, hogy nyereséget termeljen, és összeomlott az összes nagy oktatócég részvényárfolyama. Ma már csak 4 millió dollárt érne (az akkori 119 millió helyett) a márciusban eladásra bocsátott GSX részvénycsomag. A GSX (amelyet azóta Gaotu Techedu névre kereszteltek) nem volt hajlandó kommentálni a részvényeladást.

Azonban nem ez volt az egyetlen vállalat, amelyik még időben lépett. A júliusi haszonszerzési tilalom előtt egy másik kínai oktatási vállalat vezetői is beváltották a New York-i tőzsdén jegyzett részvényeiket. Egy házaspár alapította 51Talk online angol oktatói platform április 1-jén kezdte el értékesíteni a részvényeit, és június végéig nagyjából minden második napon adott el részvénycsomagokat. Mire Peking bejelentette új szabályozását, 4,3 millió dollárt kaszíroztak.

A Financial Times által áttekintett dokumentumok tucatnyi más, jól időzített eladást mutattak még be a kínai technológiai vállalatok részéről.

A cikk írója elmondja, hogy noha nincs bizonyíték a bennfentes kereskedelemre, sok ügylet megelőzte a szabályozási intézkedéseket vagy éppen a kiábrándító eredményjelentések közzétételét.

A VIPshop, egy online vásárlási oldal, amelynek tíz ügyvezetője és igazgatója mintegy 527 millió dollár értékben adott el részvényeket márciusban, és érdekes módon a papírok értéke 70 százalékkal csökkent az akkorihoz képest.

A kínai vezetők kereskedéseit kevesen vették észre, mert az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyelete eltérő jelentéstételi szabályokat követel az amerikai, valamint a külföldi társaságok esetében. Az Egyesült Államokban az amerikai vezetőknek két napon belül kell jelenteniük a részvény eladásokat. Mindeközben Hongkongban az igazgatóknak három napjuk van a jelentéstételre, míg a kínai anyaországban jegyzett cégek vezetőinek 15 napjuk van erre.

Az Egyesült Államokban jegyzett külföldi társaságok vezetőinek viszont csupán évente egyszer vagy kétszer kell bejelenteniük a teljes részesedésüket, vagy annak nagyságától függően egyáltalán nem is kell.

A vállalatok - köztük az óriási Alibaba is - arra használták fel amerikai tőzsdei bejegyzésüket, hogy mentességet szerezzenek Hongkongban, azzal érvelve, hogy minden további közzététel „indokolatlanul megterhelő” a „vállalat bennfentesei” számára.

Az Egyesült Államokban a 144-es szabály értelmében a külföldi vezetőknek jelenteniük kell, ha részvényeket adnának el. Ezt kétféleképpen tehetik meg: vagy feltöltik a szándékot egy elektronikus rendszerbe, vagy postai úton jelzik. Az Alibaba esetén

szinte mindegyik szándékot levélben nyújtották be, így azok elektronikusan nem váltak elérhetővé, csupán az Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet washingtoni olvasótermében tekinthetőek meg.

hszi_diagr.png

A 144-es űrlap adataiból származó becslések a kezdeményezett értékesítésekről és a tényleges korábbi értékesítésekről. (Ma és Tsai esetében az adatok főként a 2017, valamint a 2016 óta történt értékesítéseket mutatják.)

Forrás: Financial Times

Egyes kínai technológiai vezetők olyan fedőcégeket is használnak, amelyek elrejtik kilétüket. Az Alibaba egyik vezetője a Sky Scraper Enterprises Ltd nevű bahamai fedőcéget használta fel, hogy több száz millió dollár értékű részvényeladást kezdeményezzen. Bár a vezető személyazonosságát nem sikerült bizonyítani, néhány, a kilétére utaló jelet találtak: az adott személy egyre nagyobb részvénycsomagokat nyert az elmúlt évtizedben, és a cég legjobban fizetett vezetői között szerepel.

Az Alibaba nyilatkozatában elmondta, hogy szigorú szabályzatot és eljárásokat alkalmaz annak biztosítására, hogy minden alkalmazottjuk, különösen igazgatóik és tisztségviselőik maradéktalanul betartsák az összes vonatkozó értékpapír-törvényt.

Ennek ellenére számos kínai vezető kötött jól időzített ügyleteket a társaságuk pénzügyi negyedévének végén úgy, hogy ezt a közelgő negyedéves eredmény tudatában is megtehették volna.

Például a 2016-ban és 2017-ben a New York-i tőzsdén jegyzett Cheetah Mobile és a Tarena International vezérigazgatói 31 millió dollár és 10 millió dollár értékű részvény eladást kezdeményeztek néhány héttel azelőtt, hogy közzétették volna azokat a negyedéves eredményeket, amelyek 30 és 24%-kal csökkentették a részvényeik árfolyamát.

Meglehetősen kétségbeejtő gazdasági szempontból, hogy bár óriási kereskedelmi háború folyik az Amerikai Egyesült Államok, valamint a Kínai Népköztársaság között, senki nem figyelt fel eddig ezekre az óriási, gyanús pénzmozgásokra.

Szemlézte: Spiesz Bianka

süti beállítások módosítása