2021. november 04. 16:00 - Danube Institute

Transznemű gyerekeket és erőszakot hirdet a Twix reklámja

A Twix csokoládé halloweeni reklámja egy az ellenkező nem ruháját viselő (cross-dressing, vagy keresztöltözködő) gyermeket ábrázol és legitimizálja az erőszakot a játszótéren azon gyerekek ellen, akik a hercegnőruhás fiú öltözködését megkérdőjelezik. A hirdetés ideológiai elkötelezettsége beleillik sok más hasonló reklám sorába.

A Twix videója egy kisfiú megpróbáltatásairól szól, akit azért néz ki a többi gyermek, mert lila hercegnőruhát hord. A videó elején a hercegnőruhás fiú a nappaliban ül és rózsaszínű, lányos játékokkal játszik, amikor becsengetnek hozzá – a fiú kinyitja ajtaját és egy fekete, gót stílusú boszorkányruhás nőt pillant meg az ajtóban, aki mint az új gyerekvigyázója mutatkozik be. A következő jelenetben a fiú hercegnőruhájában az udvaron játszik, mire a szomszéd gyerekek megkérdezik, hogy miért viseli ezt a kosztümöt, amikor ’még nincsen halloween’ – a kérdésre pedig a fiú csak elszalad. A következő pillanatban azt látjuk, hogy amikor a boszorkány bébiszitterrel kocsiba szállnak,

a kisfiú megjegyzi, hogy még mindig a hercegnőruha van rajta – a gyerekvigyázó pedig megkérdezi, hogy szeretné-e továbbra is ezt a ruhát viselni – erre a kisfiú csak szelíden igennel bólogat.

Ez után útnak indulnak a parkba. A játszótéren a lilaruhás fiú játszik egy darabig és egyszer csak egy nagyobb, kócos és agresszívnak bemutatott fiú odaszalad hozzá és megkérdezi miért visel hercegnőruhát és miért olyan lányos? Erre a fiú azt válaszolja, hogy ’ez az öltözék jó érzéssel tölt el’. Erre a másik fiú azt válaszolja, hogy ’olyan furcsa vagy’ mire a hercegnőruhás fiú csak annyit mond, hogy ’nem, csak másmilyen vagyok’ a vita tovább megy és a nagyobb fiú azzal vág vissza, hogy ’a fiúk nem hordanak ilyen ruhát’.

A két gyermek beszélgetése közben a boszorkány gyerekvigyázó szelet gerjeszt, ami elfújja a kérdezősködő nagyobb fiút.

Miután így megszabadultak a kellemetlenkedő gyermektől, a hercegnőruhás fiú és a gyerekvigyázó elkezdenek kisétálni a parkból. Közben a fiú megkérdezi a bébiszittert, hogy vissza fog-e jönni a másik fiú, akit elfújt a boszorkányszél, a kérdésre pedig azt a választ kapja, hogy ’aha, valószínűleg’.

Az utolsó jelenetet, amikor a boszorkány elfújja a nagyobb fiút, a kritikusok úgy értelmezték, hogy a transzgender ideológiáról más véleménnyel rendelkező kiskorúak elleni erőszakot legitimálja. Azt mutatja be, hogy

a gyermekek közötti párbeszéd folytatása helyett elfogadható az, hogy csak eltávolítjuk az ellenkező állásponttal rendelkezőket akár még erőszak alkalmazásával is.

A jelenet különösen megkérdőjelezhető annak tudatában, hogy lehet, hogy a nagyobb fiút véglegesen ’eltüntették’, hiszen a boszorkány sem biztos abban, hogy vissza fog-e jönni.

A Twix reklámja nem egyedülálló az ideológiai indíttatásból készült hirdetések sorában – korábban a Gillette használt transzgender gyermekeket erre a célra. A Gillette videójában egy apuka tanította borotválkozni kislányát, aki fiúként jobban érezte magát. A Dove is beállt az ideológiailag elkötelezett vállalatok sorába – ők az ’igazi anyukák’ című hirdetésbe csempésztek bele egy férfi anyukát, aki a reklámban azt állítja, hogy feleségével ők mindketten gyermekük ’biológiai szülei’ és ’igen, mindketten anyukák vagyunk’.

Ezeket a reklámokat a kritikusok szerint egyértelműen a transzgender ideológia promótálására alkották meg – legtöbb esetben ugyanis maga a ’reklámozott’ termék fel sem tűnik a hirdetésben. A fentebb említett Twix videó esetében a csoki például egyetlen egyszer sem jelenik meg a videóban. Csak onnan lehet tudni, hogy arról van szó, hogy a reklám legvégén a képernyőre rárakták a csokoládé lógóját – egyébként semmilyen más formában nem köthető a videó jelenetei vagy üzenete a termékhez. A Twix reklámja itt végignézhető, így mindenki megalkothatja róla a saját véleményét.