2021. október 13. 07:00 - Danube Institute

Komoly dilemmák előtt áll az Uniós menekültügy

Az Európai Unió migrációs finanszírozási alapjából új menekülttábort adtak át 2021 szeptemberében a görög Számosz szigeten.

shutterstock_531904801.jpg

A létesítményt az ideiglenes megoldásnak sem megfelelő sátortáborok helyett építette az EU és a görög állam, ezzel könnyítve a helyi lakosok már-már elviselhetetlen mindennapjain. A Politico cikke bemutatja a nemrégiben elkészült tábort és felvázolja, milyen dilemmák várnak az uniós migrációs politikára.

Az új táborban a bevándorlók komfortos, külön házakban lakhatnak, melyek wifivel, vezetékes vízzel és légkondicionálóval vannak felszerelve. Távolabb helyezték a tábort a környező településektől, ezzel is csökkentve a feszült helyzetet a helyiek és a menekültek között. A szerző megemlíti, hogy a sátorvárosokban a patkányok elszaporodása, a rengeteg hulladék és annak a bűze kibírhatatlan volt.

Számosz szigete mellett még Lérosz, Leszbosz, Kosz és Kiosz szigetén létesít táborokat az EU és a görög kormány közösen.

A számoszi tábort a görög rendőrség és az oda kirendelt biztonsági cég őrei vigyázzák. Szigorú a rend: a beléptetés mágneskapukkal és röntgengépekkel ellenőrzött, a kimenni reggel 8 és este 8 között lehet. A migránsokat buszokkal szállítják, aki nem érkezik vissza a meghatározott időre, az több napig nem hagyhatja el a tábor területét.

A görög szigetek a migráció gócpontjai, az ország törökökkel közös szárazföldi és tengeri határai miatt természetes úticélként szolgálnak a szíriai, illetve a jövőbeni afgán bevándorlóknak. 2015 és 2020 között az egyik legtöbb menedékjogi kérelmet Görögországban nyújtották be.

migracios_diagr.png

Forrás: saját szerkesztés az Európai Parlament adatai alapján


Görögország az Evros folyónál, a török határon bővítené a határkerítést. Az EU eddig nem finanszírozta az ehhez hasonló létesítmények építését, ezért is szimbolikus lépés lenne részükről, ha ez most bekövetkezne. A cikk utal arra, hogy ha az EU kifizetné a kívánt összeget (20 millió euró), a nemrégiben a fehérorosz határon megépült litván kerítés árát is ezen elv alapján kellene megtérítenie.

A 2015-ben a magyarok építette, magyar-szerb határon húzódó kerítés esetében is felmerül a kérdés, visszamenőleg biztosítana-e forrást az uniós szervezetrendszer.

Görögország 15,8 millió eurót igényelt az Égei-tenger parti őrszolgálatra és a tengeri határőrizetre, viszont a kérvényt az Európai Bizottság visszautasította. A forrást ugyanis Brüsszel csak abban az esetben biztosítja, ha független ellenőrző hatóságot hoznak létre, így biztosítva a menedékkérelmek törvényes elbírálását.

A szóban forgó tábort egyébként eredetileg 680 ember befogadására tervezték, de végül 7000 embert is el tudnak szállásolni, ezt az Afganisztánból történő amerikai kivonulás is indokolta. Számosz szigete csupán pár kilométerre található Törökországtól, és 2015-ben innen érkezett az óriási bevándorlóhullám.

Az EU nem hagyhatja, hogy a frontvonalban lévő országok magukra hagyva nézzenek szembe ezzel a geopolitikai kihívással”- nyilatkozta Notis Mitarachi, a görög bevándorlásügyekért felelős miniszter.

A helyi vezetés és a lakosok tiltakoznak a megépített tábor ellen. A kelet-számoszi polgármester, Georgios Stantzos így reagált: „További szervezésre, együttműködésre és harcra van szükség ahhoz, hogy üres maradjon a létesítmény, vagy minimális maradjon a migránsok száma”.

Kérdés, milyen további lépeseket kíván tenni az EU a közös migrációs politikával kapcsolatban. Az egyik elem lehet, hogy forrásokat biztosít határkerítések megépítésére. A másik, hogy Észak-Macedónia EU-s felvételét gyorsított eljárásban bírálja el, illetve fontos lenne Szerbia tagságának megfontolása is a határvédelem szempontjából.

Szemlézte: Tombor Levente

süti beállítások módosítása