2021. szeptember 27. 07:00 - Danube Institute

Valóban elárulta az USA az európai szövetségeseit?

John Lichfield az Unherd hasábjain mutatja be a NATO egységét is veszélyeztető AUKUS szövetség következményeit és reakcióit Franciaország szemszögéből.

usaeu_nyito_1.jpg

A szerző szerint a jelenlegi francia külügyminiszter, Jean-Yves Le Drian egy igen szelíd, kimért diplomata. Pont emiatt nagyon erős üzenetértéke van a párizsi tárcavezető egy televíziós interjúban elhangzott szavainak.

Drian ugyanis azzal vádolja Joe Biden-t, hogy hazudott Franciaországnak.

Washington mellett Canberrát és Londont is erősen bírálta. Szerinte az ausztrálok kétszínűen jártak el, míg a briteket opportunizmussal vádolja. A szerző szerint egyáltalán nem „normális”, hogy ilyenek hangoznak el egy papíron szövetséges országról, pláne nem, hogy a nagy nyilvánosság előtt, a tévéképernyőkön. Egyes francia diplomaták azt a kérdést teszik fel, hogy mi értelme az egész NATO-nak, ha az Egyesült Államok így viselkedik

A szóbeli csörte kiváltó oka, hogy az Egyesült Államok, Ausztrália és az Egyesült Királyság nemrég bejelentette, hogy egy új közös szövetség (AUKUS) révén lépnek fel a kínai fenyegetésekkel szemben. Ennek első mozzanata, hogy az ázsiai szigetország 8 nukleáris meghajtású tengeralattjárót vásárol az Államoktól. E döntéssel párhuzamosan azonban felmondták a franciákkal kötött korábbi szerződésüket.

usaeu_belso.jpg

Párizs elsősorban azt nehezményezi, hogy az AUKUS tárgyalások mindvégig titokban zajlottak, s emiatt az érintett kormányok többször is hazudtak nekik a formáció létéről. A párizsi külügy szerint az Egyesült Államok hazugságait dokumentumokkal is bizonyítani tudják, amelyeket hamarosan nyilvánosságra is fognak hozni. Franciaország nem teketóriázott a „megtorló csapással”, hiszen hazahívta a washingtoni és a canberra-i nagykövetét is.

Egyes elemzők szerint e csörte lehet a nyugati hatalmak közötti legsúlyosabb politikai és diplomáciai válság az 1956-os szuezi események óta.

A nagykövetek visszahívása mellett a francia diplomácia az uniós fronton is támadásba lendült. Párizs ugyanis arra sarkallja a többi tagállamot, hogy függesszék fel az Ausztráliával megkötendő szabadkereskedelmi egyezményt. Ha ezt nem teszik meg, Franciaország kész megvétózni az alkut. Érdekes módon a balliberális elitnek most nincsen baja a vétó intézményével, az csak akkor gond amikor Magyarország vagy épp Lengyelország él vele. Mindeközben az Uniós vezetők is élesen kritizálták az amerikai vezetést. Charles Michel szerint Biden csak egy „jófiú” álarcot visel, de ugyanúgy nem érdekli az európai szövetségesei, mint anno Trump-ot. A különbség csak az, hogy míg az előző elnök mindezt nyíltan kimondta, a demokrata vezető megpróbálja titokban tartani, s mint az euroatlanti kapcsolatok megmentője lép fel.

Joe Biden-nek a hivatalba lépése óta ez már a második komolyabb külpolitikai fiaskója,

s a második olyan alkalom, amikor cserben hagyja európai szövetségeseit, hiába próbálja ezt cáfolni a liberális mainstream. A Politiconak nyilatkozó egyik Uniós tisztviselő szerint Washington elszámolta magát, s nem számított ilyen komoly botrányra az ügy kapcsán. A névtelen forrás szerint a lépés csak Pekinget és Moszkvát hozza jobb helyzetbe.

Azt a Pekinget, amely ellen eredetileg létrejött a szóban forgó szövetség. Az új szerződés értelmében ugyanis Ausztrália csak 2040-re kapná meg az új tengeralattjáróit, közel tíz évvel később, mint amit a franciák ajánlottak. Ezzel

Kína egy újabb évtizedet nyert, hogy fejlessze haditengerészeti kapacitásait, és hogy megszerezze a dominanciát az India-óceánon és a szomszédos csendes-óceáni térségben.

Az ausztrál újságírók emellett azt is kiemelik, hogy míg a francia tengeralattjárókat részben az országban építették volna meg, addig az amerikai hajókat teljes mértékben az Egyesült Államok építi és fejleszti. Ezzel sokak szerint tovább szűkül a szigetország külpolitikai és katonai „játszótere”, hisz még jobban fog függni Washingtontól.

Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell

süti beállítások módosítása