Az Egyesült Államok és Németország megállapodást kötöttek az Északi Áramlat 2 földgáz vezetékkel kapcsolatos régóta fennálló vitájuk ügyében. Ennek az a berlini ígéret is része, amely szerint Németország szankciókat fog bevezetni Oroszország ellen, ha Moszkva fenyegeti szomszédjainak energiabiztonságát - számol be az alkuról a Financial Times magazin.

A Nord Stream vezeték építése, amely Oroszországból Németországba juttatja a gázt a Balti-tengeren keresztül, már régóta vitás pont Washington és Berlin között. Az amerikai tisztviselők Vlagyimir Putyin orosz elnök geopolitikai projektjének tartják, hogy Európát függővé tegye az orosz energiától, és veszélyeztesse az olyan közép- és kelet-európai országok biztonságát, mint Lengyelország és Ukrajna.

Azt azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Európa az energiaellátását Moszkva segítségével tudja a legkedvezőbben biztosítani.

A Fehér Házban tartott kétoldalú találkozó - Joe Biden amerikai elnök és Angela Merkel német kancellár között - eredményeként született meg a napokban bejelentett egyezmény, amely arra hivatott, hogy feloldja a két ország közötti diplomáciai viszályt. Sokan ünneplik a kibékülést, azonban több ukrán tisztviselő és amerikai törvényhozó szerint Németország ígéreteit nem vehetik biztosra és nem nyújtanak kellő védelmet az amerikai szövetségeseknek az energiabiztonság megzavarására irányuló lehetséges orosz fellépéssel szemben.

A bejelentett megállapodás értelmében Berlin vállalta, hogy szankciókat fog bevezetni Moszkvával szemben, amennyiben energiapolitikája veszélyezteti Washington regionális szövetségeseit – közölte egy amerikai tisztviselő.

Mindemellett Berlin több milliárd dolláros alapot hoz létre Ukrajna számára, mellyel elősegíti a tiszta energiára való átállást.

Kezdetben 175 millió dollárt különítenek el erre a célra. Berlin további 70 millió dollárt bocsát rendelkezésre Ukrajna energetikai infrastruktúrájának javítására, beleértve kibernetikus kapacitásának kiépítését is. Németország emellett külön megbízottal is segítené Kijevet, hogy tárgyalásokat folytasson az Oroszországgal kötött gázszállítási megállapodások meghosszabbításáról 2024 után, annak érdekében, hogy a lehető leghosszabb ideig megkapja Ukrajna a gázszállítási díjakat. Heiko Maas, Németország külügyminisztere kijelentette, hogy transzatlanti partnerként határozottan Ukrajna oldalán állnak.

Néhány amerikai törvényhozó szerint azonban a megállapodás nem garantálja az amerikai szövetségesek védelmét. Továbbá az ukrán tisztviselők is dühösen reagáltak, miután az Egyesült Államok és Németország közös nyilatkozatot tett közzé egyetértésükről. Dmitro Kuleba külügyminiszter tweetjében azt írta, hogy konzultálni fog az EU-val és Németországgal a vezeték jogszerűségéről.

Ukrajna az Egyesült Államokkal is folytatni fogja a tárgyalásokat. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közleményében kijelentette, hogy mindenképpen kiemelt ügyként kezelik az Északi Áramlat 2 projektet, mivel úgy tartják, hogy

az fenyegetést jelent Ukrajna és a régió biztonságára nézve.

Putyin a Merkellel folytatott szerdai telefonbeszélgetésükre hivatkozva méltatta Berlin „következetes elkötelezettségét” az Északi Áramlat 2 iránt, amely szerint a vezeték kizárólag kereskedelmi célú és Németország és az EU energiabiztonságának biztosítását célozza, nem pedig annak a veszélyeztetését.
Az egyezmény ellenére Washington továbbra is kétkedő magatartást tanúsít. Ned Price, a külügyminisztérium szóvivője szerdán azt mondta, hogy az elnök nagyon egyértelművé tette Merkel számára, hogy az Egyesült Államok továbbra is ellenzi a vezetéket, és még mindig a Kreml geopolitikai projektjének tekinti, amelynek célja Oroszország befolyásának bővítése Európa energiaforrásai felett. Továbbra is úgy gondolják, hogy ez rossz üzlet Németország számára, rossz üzlet Ukrajnának és rossz üzlet Európának is.

Szemlézte: Spiesz Bianka