Danube Institute Blog

Meghalt a király, éljen a király – váltás nélküli „hatalomátadás” Svédországban

2021. július 19. - Danube Institute

Svédországban megalakult a régi/új kormány. Hiába a legutóbbi botrány, a skandináv országot ismét kisebbségben fogja vezetni a szociáldemokrata Stefan Löfven. A svéd belpolitikai helyzetről Charlie Duxbury számol be a Politico európai kiadásának honlapján.

lofven_nyito.jpg

A szociáldemokrata miniszterelnök helyzetével, és lemondása körülményeivel már foglalkoztunk egy korábbi cikkünkben, de álljon itt is egy rövid összefoglaló: a svéd szociáldemokraták eddig a zöldekkel közösen egy kisebbségi koalíciót működtettek, amit kívülről támogatott a radikális Baloldali Párt és a liberális Centrum Párt. Az utóbbi két politikai formáció politikája nagyban különbözik egymástól, így az együttműködés nem volt felhőtlen. Löfven előző kormányának végét az eredményezte, hogy a Baloldal túl liberálisnak vélte a Centrum Párt által támogatott lakhatással kapcsolatos törvénytervezetet.

Az eseményekre reagálva a bevándorlásellenes Svéd Demokraták bizalmatlansági indítványt kezdeményeztek Löfven ellen, amit a svéd parlament meg is szavazott.

A kormányfőnek két lehetősége volt: vagy új választásokat ír ki vagy megpróbál ismét egy koalíciót létre hozni. Az első forgatókönyv nem lett volna ideális pártjának, hisz a felmérések szerint ma már a jobboldali pártok vannak többségben az országban. Löfven így az utóbbi lehetőséget választotta.

A régi/új miniszterelnökről köztudott, hogy remek tárgyaló, s ezt jól mutatja, hogy nem először sikerült szorult helyzetből jól kijönnie. A lap kiemeli, hogy már 2015-ben is el tudott kerülni egy előnytelen előrehozott választást azzal, hogy megegyezett bizonyos feltételekről a legnagyobb ellenzéki pártokkal.

A hivatalos adatok szerint végül 176:173 arányban szavazták meg az ország képviselői a Löfven-kabinetet, ám ez a szám kicsit becsapós. A kormányfő mellett ugyanis konkrétan csak 116 képviselő tette le a voksát (a saját pártja és a koalíciós partnere, a zöldek). A maradék 60 képviselő (Centrum Párt, Baloldali párt, egy független és egy jobboldali) akik papíron „támogatták” azonban némák maradtak, azaz tartózkodtak. A svéd parlamentben ugyanis elég az úgynevezett fordított vagy negatív többség is. Ez azt jelenti, hogy Löfvennek azt kellett elérnie, hogy ellene (azaz NEM-el) kevesebben szavazzanak, mint akik támogatják vagy tartózkodnak.

A svéd kormányt így a kisebbség kisebbsége választotta meg.

 lovfen_belso.png


A jobboldali Svéd Demokraták elnökének Twitter üzenete: „Nem. Természetesen nemmel szavazunk Stefan Löfvenre. Az általa képviselt kormány inkompetens, míg mi folytatjuk azt, hogy egy olyan konstruktív erővel váltsuk le őket, amely kiemelten kezeli Svédország valós problémáit."

Mindebből jól látszódik, hogy egy ilyen modern demokráciában lehetőség van arra, hogy a többségi népakaratot teljesen megkerülve alakítson valaki kormányt. Paródiába illő, hogy mindeközben Löfvennek volt ereje a Riksag EU-ügyi bizottságában a magyar demokráciáért és jogállamiságért aggódni.

A kihívások azonban minden bizonnyal nem értek véget a régi/új kormányfő számára.

A parlamentnek hamarosan szavaznia kell az ország új, 2022-es költségvetéséről és sok elemző szerint a partnerek közötti ellentétek ismét a felszínre kerülhetnek. A cikk példaként a Centrum Párt azon elképzelését említi, amelynek keretein belül a tengerparti területek könnyebben beépíthetővé válnának, amit természetesen a zöldek egyáltalán nem támogatnak.

Az ellentéteket és az újabb repedéseket természetesen az ellenzék is érzékeli. A Mérsékeltek pártelnöke, Ulf Kristersson szerint a politikai konfliktusok folyamatosan szakítják szét az amúgy is instabil kormányt: „Svédország olyan kabinetet érdemel, amely tudja, hogy mit szeretne az ország”.

Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell

süti beállítások módosítása