Amint az Egyesült Államok történetének leghosszabb háborúja lassan lezárul, a Fehér Ház kommunikációja egyre több negatív visszajelzésbe ütközik.

Akad azért kontinuitás Donald Trump és Joe Biden politikájában, még ha a kivitelezés nem is teljesen azonos. Az előző amerikai elnök egyik fő ígérete az volt, hogy véget vet az Afganisztánban több ezer katonájuk életét követelő, ellenben – a tálib kormány megdöntését követően – nem sok eredményt hozó háborúnak. Erről még ciklusa során megállapodást kötött a fő ellenségnek számító iszlám radikális mozgalommal, 2021 májusát megjelölve a kivonulás végdátumaként. Demokrata utódja hivatalba lépését követően megerősítette ezen elköteleződést, ugyanakkor a teljesítési határidőt néhány hónappal kitolta (először a háború casus bellijének számító szeptember 11-ei terrortámadás 20 évfordulójára, végül augusztus utolsó napjára).

A közép-ázsiai ország elhagyását (pártvonalaktól aránylag függetlenül) erős támogatottság övezi, noha egyes politikusok úgy vélik, hibás lépés végleg veszni hagyni azt, amiért ennyi áldozatot hoztak.

A főleg az ország déli részét domináló tálib erők ugyanis nem haboztak sokáig, és a nyugati katonák elszállingózásával párhuzamosan terjeszkedésbe kezdtek; afelől pedig kétségünk sem lehet, hogy végső céljuknak a főhatalom visszaszerzését tekintik. Az országban tehát küszöbön áll a polgárháború, amely számos globális veszélyt hordoz magában.

Habár az afganisztáni kivonulás vélhetően azon események közé fog tartozni, amelyek a Biden-adminisztráció megítélésére pozitívan hatnak (jóllehet érdemes lesz azért szemmel tartani, hogy a hatalmi vákuumban a nemzetközi terrorszervezetek mennyire lesznek képesek elszaporodni, és globális fenyegetést okozni), a Fehér Ház témával kapcsolatos megnyilvánulásait többen megkérdőjelezték.

Joe Biden a napokban bizalmának adott hangot az USA által támogatott és felvértezett afgán kormány önvédelmi képességeit illetően. Ennek ellenére sajtóorgánumok (egyebek mellett a demokratákhoz közeli Washington Post is) arról számoltak be, hogy a tálibok képesek voltak harc és bármilyen ellenállás nélkül területekhez jutni az utóbbi hetekben. A National Review szerzője, Jim Geraghty markáns véleménye szerint

a hatalomváltás már idén nyáron, az amerikai kivonulás lezárta előtt bekövetkezhet.

Mint kifejti, a probléma nem Afganisztán feladásával, hanem a megtévesztő retorikával van. Ha Joe Biden kivonul (mint ahogyan azt Trump is tette volna), és vállalja, hogy a talibán nagy valószínűséggel átveszi a hatalmat, az még mindig megmagyarázható a korábbi háborús patthelyzetre és a felesleges halálesetekre visszamutatva. Hamis illúziókat kelteni azonban felesleges. Ha Geraghty jóslata mégsem realizálódik, és az afgán kormány képes lesz felvenni a kesztyűt, a véres polgárháború akkor is elkerülhetetlennek tűnik. Tökéletes kiút ebből a helyzetből már nincsen.

A Fehér Ház sajtófőnökének megjegyzései sem vesztek el kritika nélkül az éterben. Jen Psaki médiának adott válaszában úgy fogalmazott: „nem lesz már olyan pillanat, amikor azt mondhatjuk, hogy teljesítettük a küldetést. 20 éve zajlik a háború, amelyet katonailag nem sikerült megnyerni.” Egy afganisztáni veterán az elhangzottakra reagálva leszögezte:

kivétel nélkül minden ütközetüket győzedelmesen vívták meg, feladataikat a legjobb tudásuk szerint végrehajtották, a felelősség pedig a célokat megfogalmazó politikai vezetést terheli.

We won EVERY SINGLE battle we were in on the ground. We did our job & we did it well.
It was the politicians who screwed things up, not the troops. https://t.co/0ZmxkdSBDw

— Sean Parnell (@SeanParnellUSA) July 9, 2021

A kivonulás körüli feszültség várhatóan még tovább fokozódik majd, amint a tengerentúlon újraértékelik a háború következményeit és tanulságait. Érdemes lesz figyelemmel követni, hogy a jelenlegi afgán kormány és a tálib mozgalom közötti harcok miként alakulnak, hiszen a mai világban az ehhez hasonló belső konfliktusoknak jelentős globális következményei lehetnek.

Szemlézte: Irlanda Balázs