Az Európai Unió a világon elsőként mutatta be a mesterséges intelligencia szabályozására vonatkozó jogszabálytervezetét, ezzel pedig egyesek szerint a globális technológiai verseny dobogójára pozícionálta magát. Az új törvényjavaslat szigorú szabályokat szabna az EU-ban működő amerikai vállalatokra, számol be a Politico magazin.

Meglepőnek tűnhet, hogy a Bizottság még csak három éve adta ki az első mesterséges intelligenciára vonatkozó stratégiáját, majd most egy átfogó és részletes jogszabálytervezettel lépett elő. Ursula von der Leyen, az Európai Unió végrehajtó szervének elnöke kiemelt jelentőségűnek tartja a mesterséges intelligencia (Artificial Intelligence, AI) irányította technológiák szabályozásának kérdését.

A társadalomra és az egyénekre nézve az egyik legnagyobb veszélyként jelöli meg az AI magas kockázatú felhasználási lehetőségeit, mint például az arcfelismerő szoftvereket.

A brüsszeli javaslat tiltja azon gyakorlatokat, amelyek a „személyeket tudatalatti módszerekkel manipulálják” vagy sérülékeny társadalmi csoportokat, gyermekeket és fogyatékossággal élő embereket használnak ki. Tiltja továbbá a Kína által használt, az egyének megbízhatóságának mérésére szolgáló társadalmi pontrendszer bevezetését. A valós idejű biometrikus felismerési rendszereket, mint például az arcfelismerési rendszert pedig még bűnüldözéshez sem engedélyezik, kivételt jelent, ha emberrablást vagy terrortámadást elkövető személyek felkutatása a cél.

A mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozással – akárcsak 2018-ban, amikor a GDPR, azaz az általános adatvédelmi rendelet került kihirdetésre – az EU a technológiai szektor fő döntéshozói pozíciójának megtartására törekszik.

A Szilícium-völgytől Washingtonon át egészen Hongkongig ugyanis minden technológiai óriást arra kötelez, hogy üzleti tevékenységét két év alatt hozza összhangba a AI szabályozással.

Washington eddig elsősorban azért fűzte szorosabbra kapcsolatait az Európai Unióval, hogy ellensúlyozza Kína rohamosan növekvő technológiai ambícióit. Közben pedig észre sem vette, hogy az EU vezető szerepet ért el a mesterséges intelligencia vagy a magánéleti védelem területén. Ezen új jogszabálytervezetek – amelyeknek még végig kell haladnia az európai jogalkotási folyamaton – előfordulhat, hogy eltávolítják egymástól a két együttműködő felet.

Ugyanakkor a javasolt szabályok technológiai szempontból megkülönböztetik egymástól az Európai Uniót és Kínát. Amint már említettük, a tervezet kiemeli a társadalmi pontrendszer tiltását – amelyet elsősorban Kínában alkalmaznak –, ezáltal Brüsszel el szeretné kerülni, hogy a mesterséges intelligenciát autoriter törekvésre lehessen alkalmazni. A Bizottság ügyvezető alelnöke, Margrethe Vestager is felszólalt a témában.

Szerinte sincsen mód a társadalmainkban arra, hogy tömeges megfigyelést végezzenek a kormányok.

Továbbá szorgalmazta, hogy működjön együtt az Európai Unió a vállalkozásokkal annak érdekében, hogy Európa a megbízható mesterséges intelligencia globális vezetőjévé válhasson. Ehhez a vállalatoknak biztosítani kell a fejlett mesterséges intelligencia-rendszerek kiépítésének feltételeit.

Cikkünk következő részében annak járunk utána, hogy az EU-s szabályozás vajon éket verhet-e Brüsszel és Washington együttműködésébe?

Szemlézte: Spiesz Bianka