Danube Institute Blog

Erősödő jobboldal, összeomló baloldal – a holland választások mérlege

2021. március 26. - Danube Institute

A holland választásokról és azok következményeiről értekezik Eline Schaart a Politico európai kiadásának hasábjain.

hollandval_nyito.jpg

Mark Rutte és pártja, a VVD ismét a legnagyobb politikai formáció lesz a Benelux államban, ugyanis 35 mandátumot szerzett a 150 fős parlamentben. A nem hollandok számára furcsa lehet, hogy ilyen alacsony érték mellett nevezünk valakit győztesnek. Az ország választási rendszere miatt azonban mindig nagyon sok és kicsi párt kerül be az ország törvényhozásába.


A 2021-es választások után 17 párt küldhet majd képviselőket az alsóházba.

hollandval_belso.png

saját szerkesztés

Schaart a cikkében 4 pontban szedi össze a választás legfontosabb következményeit és következtetéseit:

1. Erősödő liberálisok


Bár maga Rutte és pártja is liberálisnak véli magát, akad olyan formáció, amely tőlük méginkább balra áll a politikai palettán. A D66 nevű formáció felborítva a közvéleménykutatók számításait a második helyen végzett 24 mandátummal. Ez öttel több, mint amennyit az előző ciklusban szereztek. A párt megerősödése a következő kormánykoalíció összetételére és politikájára is hatással lehet. Hollandiában ugyanis hagyomány, hogy a második legerősebb párt adja a gazdasági és/vagy a pénzügyminisztert a kormányba. Mandátumszáma növelésével a D66 nagyobb nyomást tud gyakorolni a VVD-re, hogy az akaratát érvényesítse a szakpolitikákban. A D66 pártelnöke szerint:


Sokkal progresszívabb és zöldebb kormányzásra számíthatnak a szavazók.

2. Inkább egy bukott miniszterelnök, mint az ismeretlen


A választási eredmény megmutatta, hogy a holland választók továbbra is bíznak Rutte-ban annak ellenére, hogy korábban le kellett mondania egy családtámogatási botrány miatt. Az üggyel egy korábbi írásunkban részletesebben is foglalkoztunk.

Egyes elemzők szerint azért nyerhetett ismét a VVD, mert az emberek egy ilyen válságos időszakban inkább bíznak abban, amit ismernek, mint az ismeretlenben. Az ezen véleményt osztó kutatók úgy látják: a holland választók nem akarnak egy politikai válságot is a vállukra venni a koronavírus járvány harmadik hullámának közepén.


3. Feltörekvő jobboldal


Viszonylag jól szerepeltek a nyugati médiában gyakran euroszkeptikus, vagy szélsőjobboldalinak titulált pártok is. Geert Wilders PVV nevű formációja ugyan csak a harmadik helyet szerezte meg, de a Thierry Baudet által vezetett FvD megnégyszerezte a mandátumainak a számát. Emellett a JA21 nevű jobboldali politikai formáció is bekerült a helyi törvényhozásba.


E pártok összesen 29 képviselővel rendelkeznek, ami néggyel több az előző választási ciklushoz képest.


Erősödő jelenlétük minden bizonnyal hatással lesz a holland politikára. Rutte gyakran elkötelezett Európa pártinak próbálja beállítani magát, miközben euroszkepticizmussal vádolja a tőle jobbra található pártokat. Teszi ezt mindezt úgy, hogy egyedüliként vétózta meg Albánia Uniós csatlakozásának folytatását, valamint sokáig küzdött az Uniós helyreállítási alap és a közös hitelfelvétel ellen.

4. Összeomló baloldal


A helyi Munkáspárt ugyan megőrizte a 9 mandátumát (e párt tagja a Magyarországot sokszor jogtalanul kritizáló Frans Timmermans is), de két másik (szélső)baloldali formáció csúnyán leszerepelt.


A szocialisták és a zöldek elveszítették képviselőik felét.


A baloldali érdekképviselet természetesen nem szűnt meg Hollandiában, de a fent említett pártok szerepe igencsak csökkent. Éppen ezért arra lehet számítani, hogy az Európai Parlamenti képviselőiket felhasználva próbálnak majd politikai hasznot szerezni és gyengíteni a helyi kormányt e politikai formációk, pont ahogy a Momentum is teszi hazánkban.

Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell

süti beállítások módosítása