Danube Institute Blog

Egyre erőteljesebb a kínai lobbi Amerikában

2021. március 03. - Danube Institute

A történelem idővonalát figyelve régre datálhatjuk, amikor a kínai vezetés belátta, céljainak elérését megkönnyíti, ha nem csupán a kemény hatalomgyakorlás eszközeivel élnek, azaz nem csupán katonai és gazdasági erővel kényszerítik a másik felet, hanem a puha diplomácia eszközeit is bevonják külpolitikai stratégiájukba.

kinailobbi.jpg


Már Szun-ce világhírű ókori kínai író, filozófus és hadvezér, a máig nagy hatású A háború művészete című ókori kínai hadtudományos kézikönyvében is megemlíti, hogy a legmagasabb szintű kiválóság az ellenség ellenállásának harc nélkül való megtörésében rejlik. Magát a „puha hatalmat” Joseph Nye definiálta elsőként a nyugati világ számára. Szerinte: „a puha hatalom azon képesség, hogy kényszer, vagy kifizetések helyett inkább a vonzódás kialakításával érjük el céljainkat.


Amikor rábírsz másokat arra, hogy azt akarják, amit magad is akarsz, nem kell annyit költened jutalmakra és büntetésekre annak érdekében, hogy mások irányodba elmozduljanak.


Az egyik kiváló, nagy múltú példa erre a kínai „pandadiplomácia”, amit már a Tang-dinasztia idején is alkalmaztak: Vu Cö-tien kínai császárné egy panda párt küldött a japán uralkodónak. Attól függetlenül, hogy a pandadiplomácia kezd veszíteni fényéből, Peking puha hatalomgyakorlási módszerei nem veszítenek erejükből, csupán a világgal együtt ezek is fejlődtek. Míg 1972-ben az amerikai-kínai kapcsolatok gondos ápolásáért Richart Nixon két pandapárt is kapott, addig a jelenlegi nemzetközi környezet miatt inkább kifinomult puha háborút gyakorolnak az Amerikai Egyesült Államok ellen annak érdekében, hogy megrendítsék Amerika vezető szerepét, valamint Kína szomszédságában visszaszorítsák az amerikaiak térnyerését.


Stratégiájuk az amerikai társadalom minden aspektusát érinti – a gazdaságit, a technológiait, az oktatásit, a politikait, sőt még a kulturálist is.


A Kínai Népköztársaság 14 billió dolláros GDP-jével, 1,4 milliárd lakosával, önbizalommal teli nacionalizmusával, valamint egy modern katonaságot irányító, határozott kommunista párt irányításával eltökélt szándékának tekinti, hogy ismét közép-birodalommá váljon, és az elmúlt évszázadok során a Nyugaton róla festett megalázó képet teljesen felszámolja – ismerteti Lee Edwards a Nagy Panda célkitűzéseit a Law&Liberty hasábjain.


Kína nagy figyelmet fordít arra, amit Joseph Nye „okos hatalomgyakorlásként” definiál: a puha diplomácia mellett a kemény, reguláris erőt is fejleszti és alkalmazza, ahol úgy érzi, inkább arra van szükség. A szólás és gyülekezés drasztikus elnyomása Hongkongban, folyamatos katonai gyakorlatok és figyelmeztető lépések Tajvan környékén, valamint a Dél-kínai-tenger „gyarmatosítása” is a kemény erő megmutatkozása. A fegyveres erők mellett azonban a szürke zónában, azaz a béke és a háború közti homályos műveleti területen is előszeretettel tevékenykednek. Egyik fő kivitelező szervük a United Front Work Department, röviden UFWD, ami „törvényes, illegális vagy szürke területeken használható eszközökkel kívánja befolyásolni a külföldi államok kínai célú politikáját” – írja June Teufel Dreyer a Foreign Policy Research Institute 2018. évi jelentésében.


A globális offenzíva elsőszámú célpontja pedig nem más, mint az Egyesült Államok.


Becsült 2,6 milliárd dolláros éves költségvetésével az UFWD hatással van az amerikai egyetemekre, a tudományos sajtóra, agytrösztökre, iskolákra, vállalatokra, a filmiparra és politikai lobbizásra egyaránt. Amerika nyílt demokratikus berendezkedését kihasználva akarja előmozdítani autoriter céljait és befolyásolni az Egyesült Államok politikáját. Mike Pompeo korábbi külügyminiszter nyilatkozata szerint a kínai kormány „úgy döntött, hogy kihasználja szabadságunkat, hogy szövetségi, állami és helyi szinten előnyökhöz jusson”. Az UFWD egyik fő nyilvános szervezete a Kínai Népi Külföldi Barátságért Egyesület (Chinese People’s Association for Friendship with Foreign Countries, CPAFFC), amely


rendszeresen felkeresi az amerikai tisztségviselőket, hogy utazásokat kínáljon számukra Kínába, és megvitassák az amerikai nemzetbiztonságot befolyásoló technológiai iparágakba történő lehetséges beruházásokat.


Az egyesület felkészültségét kitűnően példázza, hogy egy pekingi agytröszt segítségével mind az 50 amerikai kormányzóról számon tartják, miképpen viszonyul Kínához: „barátságos”, „keményvonalas” vagy „kétértelmű” besorolásokat kaphatnak. Majd amint sikerült kiépíteni a kapcsolatot, a CPAFFC nem habozik nyomást gyakorolni. Pompeo például elárulta, hogy egy kínai tisztviselő azzal fenyegetőzött, hogy lemondja a beruházásukat, amennyiben egy bizonyos kormányzó Tajvanra utazik. Peking minden téren politikai háborút folytat, és bár míg a külföldi állampolgárok és vállalatok közvetlen szövetségi kampány-támogatása illegális, addig az amerikai leányvállalatokon keresztüli közvetett hozzájárulások törvényesek – és ezt a föderalista rendszert Kína kihasználja, és támogatásának fényében elvárja a lojalitást.


A Kínai Kommunista Párt nem hagyja figyelmen kívül az amerikai rendszert átitatott lobbizási kultúrát sem. A kínai vállalatok 2017-ben 3,8 millió dollárt költöttek szövetségi lobbizásra, 2000 óta pedig összesen 20,2 millió dollárt fordítottak rá.


Azt, hogy a Wanhua Chemical kínai vállalat csatlakozott az Amerikai Kémiai Tanácshoz (ACC) és „sötét pénzzel” járult hozzá az ACC-hez, az „Intercept” cikksorozatban, úgy fogalmazták meg, mint az amerikai választásokra gyakorolt külföldi befolyás egyik példája. És hogy egy frissebb példát is megismerjünk, érdemes Hunter Biden esetével is foglalkozni. Amikor apja alelnök volt, csatlakozott az új kínai magántőke-alap, a BHR Partners igazgatóságához, amelyet Kína legnagyobb állami bankjai – és ennél fogva maga a Kínai Kommunista Párt (KKP) is – támogattak. Hunter Biden szóvivője úgy nyilatkozott, hogy Hunter Biden csak akkor szerezte meg 10 százalékos pénzügyi részesedését a BHR-ben, amikor Joe Biden alelnök távozott hivatalából.


Apja elnöki kampánya során végül 2020 áprilisában Hunter lemondott a BHR igazgatóságáról, de megtartotta 10 százalékos részesedését.


Az amerikai vezetés évekig figyelmen kívül hagyta Kína agresszív lobbitevékenységét és ipari kémkedéseit, azonban a közelmúltban úgy döntöttek, nem tűrik tovább. Tavaly nyáron a Külügyminisztérium bezárta a houstoni kínai konzulátust arra hivatkozva, hogy Kína „rendkívül agresszív kémkedési erőfeszítéseket tett”. A jelentés szerint a kínai ügynökök kémkedési prioritásai között szerepelt a „védelmi és technológiai ágazatok sérülékenységének feltérképezése Houstonban és az úgynevezett Austin Silicon Hills területén”. A bezárt konzulátus nyomon követte és zaklatta azon kínai amerikaiakat is, akiknek a KKP szerint hűnek kell lennie Hszi Csin-ping rendszeréhez.


Továbbá az amerikai fellépés része volt a Trump-kormány kínai vállalatokat szankcionáló politikája is, amelyet a republikánusok mellett a demokraták is támogattak, így valószínűsíthető, hogy a Biden-kormány alatt is folytatódni fog.


Nem engedjük, hogy a fejlett amerikai technológia segítse az egyre harciasabb ellenfél hadseregének felépítését – mondta Wilbur Ross kereskedelmi miniszter.


A minisztérium feketelistájára felkerült számos pekingi egyetem is, amelyek „USA-ból származó szellemi termékek megszerzésére tettek kísérletet a Népi Felszabadítási Hadsereg programjainak támogatása érdekében”. A feketelista több mint 300 kínai vállalatot és szervezetet tartalmaz, tükrözve az Egyesült Államok elhatározását, hogy megvédje saját lakosságát és tulajdonát.


kinalobbi_belso.jpg
Ha puha hatalomgyakorlásról beszélünk, nem mehetünk el szó nélkül a Konfuciusz Intézetek hálózata mellett sem. Az intézetek ingyenes nyelvórákat kínálnak és ártalmatlannak tűnő eseményeket rendeznek akár a kínai újév megünneplésének alkalmából, vagy épp főzőtanfolyamokat tartanak. A National Association of Scholars három évvel ezelőtti kutatási eredményei alapján 103 Konfuciusz Intézet működött Amerika szerte. 2020. augusztusában a Trump-adminisztráció azt közölte, hogy ezek a „Kínai Kommunista Párt külképviseletei, melyek elősegítik az Egyesült Államokban folytatott pekingi propagandát és más befolyásoló műveleteket”. Ekkor az intézetek száma 103-ról 67-re zuhant, és a College Board bejelentette, megszakítja pénzügyi kapcsolatait a Konfuciusz Intézetek központjával. Csakhogy nem minden amerikai egyetem kész elhagyni a kínai jüan bőséges áramlását nyújtó forrást.


A Johns Hopkins Egyetem Haladó Nemzetközi Tanulmányok Iskolája (SAIS), a kiemelkedő washingtoni intézmény és posztgraduális iskola forrásokat kap a Kínai-Egyesült Államok Tőzsdei Alapítványától


(China-United States Exchange Foundation, CUSEF), amely egy hongkongi székhelyű nonprofit szervezet. Érdekes egyébként, hogy a koronavírus járvánnyal kapcsolatos globális napi adatokat éppen a Johns Hopkins Egyetem összesítéséből ismerhetjük meg már több, mint egy éve. 

A Chinese Student and Scholars Association-ök (CSSA-k) közvetlenebb kivitelezői a Kínai Kommunista Párt amerikai campusokra gyakorolt hatásának. A Hooveri Intézet jelentése szerint, amelyet Mike Pompeo megerősített, a Kínai Kommunista Párt közvetlenül „irányítja” ezen CSSA-kat, amelyeket ráadásul kínai nagykövetségek és konzulátusok finanszíroznak.


A főiskolai szintű intézetek mellett a kínai kormány az óvodásoktól a 12. osztályos korosztályig kínál fel kínai nyelvi tanulási lehetőséget „Konfuciusz Tantermek” formájában.


Az amerikai általános- és középiskolákban több mint 400 Konfuciusz Tanterem működött 2020 februárjában. Az intézetek és az osztálytermek célja nem más, mint Kína globális puha befolyásának és hatalmának növelése a legjobb kulturális profiljának bemutatásával.


Annak érdekében, hogy a Kínai Népköztársaság térnyerését vissza lehessen szorítani, Amerikának be kell látnia, hogy Kína már nem az az ártalmatlan versenytárs, mint ahogy egykor képzelték, hanem határozott ellenfélként jelent meg a nemzetközi színpadon, akit nem gátolnak demokratikus értékek céljainak elérése során.


-összegez a Law and Liberty cikkírója. A Peking elleni fellépésnek így sokrétűnek kell lennie: szigorúbb, célzott gazdasági szankciókat kell bevezetni az emberi jogi visszaélésekben érintett vállalatok és magánszemélyek ellen; kölcsönösségre van szükség az utazás- és a médiahozzáférés területén; meg kell akadályozni az amerikai vállalatokba, különösen a technológiái cégekbe való beférkőzésüket; be kell zárni a Konfuciusz Intézeteket és Tantermeket; és a nemzetközi fórumokon – lásd az ENSZ-től az Egészségügyi Világszervezetig – sem szabad hagyni a pekingi terjeszkedést.


Szemlézte: Spiesz Bianka

süti beállítások módosítása