Mi folyik Svédországban?

2020. május 17. - Danube Institute

svedorszag_1.jpg

Kína januárban 50 millió embert zárt karanténba Hubei tartományban. Azóta a világ demokratikus országaiban sorra vezettek be autokrata jellegű, megszorító intézkedéseket iskolákban, egyetemeken, munkahelyeken és nagyvárosokban: egyedüli kivételként áll Svédország különutas válságpolitikája − írja a Foreign Affairs.

Kötelező karantén, kijárási korlátozások és személyes távolságtartás helyett a svéd kormány mindössze önkéntes személyes távolságtartást vár el állampolgáraitól. Természetesen itt is bevezettek bizonyos fokú korlátozásokat: a nyilvános találkozók maximális létszámát ötven főben határozták meg, és még a szórakozóhelyeket is bezáratták (iga,z ez katasztrofális veszteség az egyébként szigorú alkoholfogyasztási korlátozásokkal, de annál nagyobb alkohol iránti igénnyel élő svéd népesség számára). Az egyetemeken és iskolákban a diákoknak meg kell tartaniuk a kétméteres személyes távolságot, de mindezek még mindig nem olyan szigorú intézkedések, mint amiket az európai országokban láthatunk.

Svédországban továbbra is nyitva tartanak a cégek, üzletek, miközben a halálozási ráta alacsonyabb, mint egyes nyugat-európai országokban.

Az északi államokat azonban sok kritika éri, amiért az idősek és bevándorlók ellátásának minősége meg sem közelíti az őshonos fiatal állampolgárokét. Svédországban a koronavírus által okozott halálesetek közel 50%-át 65 évnél idősebbek adják (mindazonáltal érdemes megjegyezni, hogy a vírus erre a korosztályra a legveszélyesebb). A bevándorló közösségek is nagyobb mértékben veszélyeztetettebbek, mivel ők rosszabb körülmények között, szegényebb negyedekben élnek, és a szolgáltatói szektorban dolgoznak, ahol a közvetlen emberi kapcsolat nehezen hagyható el. Ezzel együtt az ország még mindig a legkevésbé fertőzött államok közé tartozik.

Svédországban az egészségügyi rendszer sem omlott össze. A kórházak és a kórházi dolgozók továbbra is képesek kényelmesen ellátni feladatukat, miközben a hétköznapi élet sem változott sokat.

Már Dánia, Finnország, Németország és Olaszország is elkezdte átemelni egyes elemeit a svéd modellnek a kisebb boltok, iskolák és parkok újranyitásával. Habár Donald Trump amerikai elnök élesen kritizálta a svéd rendszert, jelenleg ő is hasonló modell kiépítésén dolgozik. Az enyhítések fellendíthetik a gazdaságot, javíthatják az emberek általános pszichológiai egészségét, valamint a tapasztalatok alapján csökkenthetik a halálozási számokat.

Természetesen azonban Svédországnak vannak olyan egyéni jellemzői, amelyek nagyban befolyásolják az ország sikereit a járvány kezelése terén. Az északi állam közegészségügyi ellátórendszere köztudottan fejlett, az emberek átlagosan jobb egészségnek örvendenek, mint a délebbi országokban. A fejlett infrastruktúra, az alacsony munkanélküliség és a népesség szociális közösség tudata lehetővé teszi, hogy az „önkéntes korlátozások” is sikeresen korlátozzák a vírus terjedését.

Kérdéses, hogy más kultúrájú és fejlettségű országokban alkalmazni lehetne-e a svéd modellt. A megfelelő módosítások alkalmazásával a svéd példa sokat taníthat más kormányoknak a járvány sikeres kezeléséről, ha nem is lehet azt egy az egyben alkalmazni világszerte.

Szemlézte: Sajti Konor