Újra hatalomhoz jutott Dél-Korea elnöke a koronavírus miatt

2020. április 27. - Danube Institute

moon.jpg

Dél-Korea elnöke, Moon Jae-in hat hónappal ezelőtt politikai mélyrepülésbe kezdett: botrányokba keveredett igazságügyi minisztere öt héttel hivatalba lépése után lemondásra kényszerült, Moonnak pedig nyilvános bocsánatot kellett kérnie az eset miatt. A gazdaság gyengélkedett, a szomszédos Japánnal való kapcsolatok megromlottak, és az Észak-Koreával szemben megkísérelt enyhülési politika is kudarcba fulladt. Októberben az elnök támogatottsága rekordalacsonyra, 39%-ra esett vissza. Aztán minden megváltozott. Elliot Waldman cikke a World Politics Review oldalán.

Egy semmi korábbihoz nem fogható közegészségügyi válság elég volt ahhoz, hogy az elnök a korábbi mélyrepülését megfordítsa: kormánya koronavírus ellen hozott intézkedéseinek sikere a nemrég tartott törvényhozói választásokon elsöprő győzelmet biztosított a pártnak. Az egykamarás Nemzetgyűlés 300 mandátumából 180 felett rendelkezik Moon Demokrata Pártja, ezzel egy olyan többséget sikerült megszereznie, amilyenre az ország történetében még nem volt példa.

Moon 2017-ben került hatalomra, miközben óriási tüntetések zajlottak az országban konzervatív elődje ellen, akit egy korrupciós botrány után indított bizalmatlansági eljárás során eltávolítottak a hatalomból. Dél-Koreában az elnöki posztot betöltő személyek csak egy ötéves ciklusban lehetnek hatalmon, ezért általában viszonylag hamar jelentéktelenné válnak a politikában. Ezért jó eséllyel kijelenthető, hogy Moon az elnökség ilyen késői szakaszában erősebb hatalommal rendelkezik, mint bármelyik elődje. Hogy mire és hogyan használja megerősödött politikai tőkéjét a következő két év során, az nagy hatással lesz nemcsak saját örökségére nézve, hanem abból a szempontból is, hogy a hozzá hasonló progresszív politikusok a következő időszakban dominálni tudják-e a dél-koreai politikát.

A koronavírus az országban február folyamán kezdett el gyorsan terjedni, először egy keresztény vallási csoport tagjai között, majd pedig az egész társadalomban. Moon kezdetben alábecsülte a veszélyt, de egy politikai holtjáték után kormánya gyorsan elkötelezte magát a vírus megállítása mellett: stratégiájuk tömegek tesztelésén és agresszív kontaktkutatáson alapult, és ez megkímélte az országot egy esetleges lezárás nehézségeitől.

Az intézkedések sikeressége nagy nemzetközi elismerést hozott az országnak. A világ vezetőinek elismerő szavai is minden bizonnyal hozzájárultak ahhoz, hogy az április 15-ei választások részvételi aránya három évtizedes csúcsra érjen, és elsöprő győzelmet arathasson a kormánypárt. A választások biztonságos lebonyolítása érdekében a felelős szervek mindent megtettek átfogó fertőtlenítésekkel és a szavazók közötti távolságtartás biztosításával. A karanténban vagy enyhe tünetekkel kórházban lévő fertőzöttek számára külön szavazóhelyiségeket hoztak létre, a súlyosabb tünetekkel rendelkezők pedig levélben szavazhattak. A nyugati sajtóban a választások megtartása és biztonságos lebonyolítása is pozitív fényt vetett az országra.

A Demokrata Párt kilátásait a legnagyobb ellenzéki erő, az Egyesült Jövő Párt gyenge szereplése is erősíti: a megbuktatott elnök korábbi pártja, melyet azóta ugyan többször átneveztek, de még mindig nem tudta visszanyerni korábbi támogatottságát, csak 103 mandátumot szerzett a Nemzetgyűlésben.

A történelmi többséggel Moonnak számos kihívással kell megküzdenie. Először is, újra kell élesztenie a még az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi háborúja által megtépázott gazdaságot, és meg kell reformálnia a chaebol-konglomerátumot, amely veszélyesen nagy arányban járul hozzá az ország GDP-jéhez. Ezenkívül rendeznie kell kapcsolatát Észak-Koreával és Japánnal. A Japánnal való konfliktusok még a második világháborús megszállásból eredeztethetők, és az utóbbi években kerültek ismét felszínre. Érdemi fordulatot hozhat a kapcsolatokabn az, hogy Szöul nagy mennyiségű teszttel és orvosi eszközzel segítette Japánt a koronavírus legyőzésében.

Szemlézte: Kiss Dávid