2020. április 14. 16:45 - Danube Institute

Lehetséges Vietnám és az Egyesült Államok szövetsége?

del_kina.jpg

Nagy felháborodást és hivatalos tiltakozást is kiváltott Vietnámban, amikor a kínai parti őrség egy hajója április 2-án összeütközött egy vietnámi halászhajóval, elsüllyesztve utóbbit a vitatott hovatartozású dél-kínai-tengeri Paracel-szigetek közelében. Hanoi szerint a kínai partiőrség hajója ezután elfogta a nyolc halászt, és egy közeli szigetre vitte őket. Az állami média szerint két másik halászhajó rövidesen a segítségükre sietett, de azokat is lefoglalta a kínai parti őrség. Benjamin Wilhelm ír a háttérről a World Politics Review-nak.

A vietnámi nézőponttal ellentétben Kína úgy látja: a halászhajó illegálisan hatolt a Paracel-szigetekhez közel fekvő területre, és azt azután sem hagyta el, hogy a partiőrség erre felszólította. Hua Chunying, a kínai külügyminisztérium szóvivője szerint a hajó „hirtelen egy éleset fordult”, majd nekiment a kínai parti őrségnek, emiatt süllyedt el. A parti őrség csütörtök éjszaka engedte el az elfogott halászokat és hajókat.

A mostani konfrontáció a Dél-kínai-tengeren közel sem példa nélküli, már régóta folynak viták a szigetek hovatartozásáról. Ezért különlegességét inkább időzítése adja: Vietnám és az Egyesült Államok éppen biztonságpolitikai együttműködésüket szövik.

Kína területi követelései gyakorlatilag az egész Dél-kínai-tengerre kiterjednek, és ennek érdekében több mesterséges szigetet is épített a stratégiai vizeken, majd katonai létesítményeket telepített rájuk. Sok térségbeli ország – Vietnám is – nem ismeri el Peking követeléseit. Az április 2-i incidenst követően a Fülöp-szigetek és az Egyesült Államok is mély aggodalmukat fejezték ki Kína tevékenysége kapcsán.

Márciusban a USS Theodore Roosevelt amerikai repülőgép-hordozó látogatást tett a közép-vietnámi Da Nang kikötőjében – az elmúlt három évben másodszor. Az eseménnyel a diplomáciai kapcsolatok normalizálódásának 25 éves évfordulóját ünnepelték. Daneil Kritenbrink, Vietnám amerikai nagykövete a ceremónián elmondta, hogy hasonló látogatások nemcsak az Egyesült Államok partnerségét erősítik Vietnámmal, hanem a térség békéjének, stabilitásának és szabadságának biztosításához is hozzájárulnak.

Donald Trump Kínával szembeni versenyre épülő Nemzetbiztonsági Stratégiájával (NSS) összhangban Washington az utóbbi években nagy hangsúlyt fektet a Vietnámmal való biztonsági együttműködés erősítésére. Derek Grossman, a RAND Corporation elemzője szerint ez elsősorban abban nyilvánul meg, hogy az Egyesült Államok segít Hanoinak ellenállni Peking egyre keményebb dél-kínai-tengeri követeléseivel szemben.

Joshua Kurlantzick, a World Politics Review elemzője szerint Vietnám külpolitikája már régóta három „nem”-re épült: semmi formális katonai szövetség, semmi idegen katonai bázis, és semmi kimondott együttműködés külföldi aktorokkal. A legutóbb tavaly év végén kiadott Védelmi Fehér Könyv szerint azonban az ország már hajlandó számításba venni szükséges és megfelelő mértékű védelmi és katonai együttműködésnek a lehetőségét más országokkal. Ez azt jelenti, hogy Hanoi elállhat korábbi külpolitikájától, és az Egyesült Államok irányába billenhet.

A Kínával való szoros gazdasági szálai miatt azonban ennek komoly materiális vonzatai is lennének. Ha Kína fenyegetése a Dél-kínai-tengeren tovább folytatódik, akkor viszont könnyen elképzelhető, hogy ez sem fogja megakadályozni a délkelet-ázsiai országot abban, hogy egy következő szintre emelje Washingtonnal való együttműködését.

Szemlézte: Kiss Dávid

süti beállítások módosítása