„Az Egyesült Államoknak le kellene mondania a katonai erőfölényről bolygónk és az emberiség érdekében” – írja Stephen Wertheim a Foreign Affairs 2020-as március/áprilisi kiadványában.

A hidegháború lezárásával az USA-nak lehetősége lett volna precedens nélküli hatalomra szert tenni a világpolitika színpadán. Wertheim szerint az Egyesült Államok hibásan választott stratégiát, amikor ahelyett, hogy a világ békéltető, vezető szerepét vette volna fel, egy katonai erőn alapuló külpolitikát választott magáénak. „A béke gyakorlása és biztosítása helyett az Egyesült Államok a katonai dominanciát tűzte ki célul; 2001-ben megtámadta Afganisztánt, 2003-ban Irakot és 2011-ben Líbiát. Ezek a cselekedetek több ellenséget csaltak elő, mint ahányat elpusztítottak” – írja Wertheim, aki a későbbiekben felrója Amerika számlájára a klímaváltozás elleni harcban mutatott passzivitását is.

Az író figyelemreméltó kijelentést tesz, amikor Donald Trump amerikai elnököt nem a széles körben elterjedt külpolitikai gondolkodással ítéli meg, miszerint Trump radikálisan szakított elődei politikájával, hanem Trumpban a poszt-hidegháborús amerikai külpolitika szerinte káros megerősödését látja.

A liberális eszmeiség hegemóniáért folytatott harcnak immár vége – ha egyeltalán valaha is létezett –, és Amerikának új ellenségek keresése helyett a gazdasági erőfölényre és igazságos bel-, valamint külpolitikára kellene törekednie – érvel Wertheim. Kína és Oroszország megerősödése jól tükrözi az eddigi amerikai törekvések sikertelenségét, és a globális problémák fokozódó száma megköveteli az USA aktív, jótékony részvételét.

Wertheim a katonai kiadások irdatlan költségére is felhívja a figyelmet, ismét a gazdasági bázis fontosságára és a militarizált külpolitika kártékonyságára utalva. Továbbá, az író kiemeli a felelőtlen amerikai politikusok felelősségét a hibákkal teletűzdelt amerikai külpolitika vásznán, ezzel az ország nemzetközi megítélésének romlását is a politikusok számlájára írva.

A lebegő árfolyamok korában az USA katonai hatalma minden eddiginél jobban ki van szolgáltatva gazdasági helyzetének, és ilyen körülmények között az Egyesült Államok nem engedheti meg a gazdasági lemaradást a katonai hegemónia érdekében. Az USA-nak minden eddiginél több és erősebb szövetségesre van szüksége, hogy fennmaradjon a hullámok között, amiket az újonnan megjelenő hatalmak keltenek. Nem engedheti meg magának az amerikai külpolitika az önkényesnek tűnő, indulatos nemzetközi kacsolatokat, amilyen például 2020 elején Irán ellen fellángolt.

Wertheim összességében az amerikai expanzionizmus és militarizmus visszaszorításában látja a jövőt, mely szerinte mind a globális felelősségvállalás és az önnérdekkövetés feltételeinek és céljainak megfelelne. Kiemeli az USA gazdasági hatalmának jelentőségét az ország jövőjének tekintetében és szorgalmazza a kooperatív diplomácia serkentését.

Szemlézte: Sajti Konor