Az Egyesült Államok republikánus és demokrata vidékei egymást nézik le és vetik meg - erről írt Kevin D. Williamson a National Review-ban.

Baltimore nem jó hely − kezdi a szerző. A második legmagasabb gyilkossági rátája van St. Louis mögött, a legrosszabb közoktatási eredményekket produkálja, a polgármester épp lemondott egy pénzügyi botrány miatt. Baltimore egy 63 százalékban afro-amerikaiak által lakott, demokrata vezetésű város.

De ott van a Kentucky-beli Owsley megye. Az sem jó hely. Ez az USA legszegényebb megyéje, itt a második legmagasabb a szegénységben élő gyerekek aránya, a 65 évnél fiatalabbak majdnem negyedét fogyatékkal élőként tartják számon. Ez a megye 98 százalékban fehér, és persze republikánus szavazó.

Mit mond akkor a demokrata és a republikánus vezetésről ez a két környék? A helyzet elég bonyolult: lehet szidni a demokrata vezetésű nagyvárosokat, de az a helyzet, hogy gyakorlatilag nincsenek republikánus nagyvárosok - ami elég nagy kihívás a párt jövője szempontjából. Ugyanakkor vannak működő demokrata vezetésű és vannak működő republikánus vezetésű városok is.

Nehéz az általánosságokból következtetéseket levonni. A magas gyilkossági rátájú települések és környékek között is vannak demokrata és republikánus vezetésűek. Igaz, hogy az afro-amerikaiak a népességarányukhoz képest több erőszakos cselekményt követnek el − és szenvednek el. De a szegény környékek általában is több erőszakos bűnözést szenvednek el.

Az bizonyos, hogy Amerika vidéki és városi problémagócai ott vannak, ahol olyan gazdasági fundamentumokra építkeztek, amik ma már nem működőképesek. Philadelphiát ma már talán nem alapítanák meg, St. Louis-t pedig a folyami gőzhajózás teremtette meg − ami nem épp egy mai fontos gazdasági szektor.

Williamson szerint a két párt vezető politikusai csak olcsó közhelyeket vágnak egymás fejéhez, ahelyett, hogy ezeknek a közösségeknek a valós problémáival foglalkoznának.