Oroszország nemrégiben jelentette be, hogy az ukrajnai szeparatistáknak útlevelet adna. Ez közel sem számít újdonságnak – írja Krishnadev Calamur az Atlantic hasábjain.

Moszkva a héten jelentette be, hogy a szakadár donyecki és luhanszki régiók lakó számára orosz útleveleket bocsátana ki. Kijev agressziónak nevezte a bejelentést, Washington pedig provokációnak minősítette – de nem ez az első eset, hogy egy állam ilyet ígér. Egy másik állam állampolgárának útlevelet kiállítani egyébként nem ellenkezik a nemzetközi joggal. Az útlevél kiállítása gyakorlatilag azt jelenti, hogy állampolgárként bánnak az illetővel.

Ami Oroszország esetében érdekes, az az, hogy az útlevelek kiállítását eszközként használja fel a külpolitikai céljai elérése érdekében. Jelenleg ez a területi terjeszkedést jelenti. A Kreml mostani ajánlata megkongatta a vészharangot azok számára, akik látják a párhuzamot a grúz eseményekkel. 2002-ben Oroszország orosz állampolgárságot adott abháziai és dél-oszétiai lakosoknak. Hat évvel később pedig megszállta Grúziát, többet között az orosz állampolgárok védelme érdekében. Hasonlóképpen, 2014-ben annektált Krím-félsziget lakóit is orosz állampolgároknak ismerte el.

Az útlevelek kiállításának ilyen módja tehát remek példa arra, hogyan lehet geopolikai célokra felhasználni őket. A cikkben Calamur további példákat említ, mire használhatja még fel őket egy adott állam.

Az útlevelek visszavonása az állampolgároktól lehet a büntetés eszköze. Az Egyesült Államokban többek között például visszavonhatják az útlevelét annak, aki nem teljesíti adófizetési kötelezettségét. Hoda Muthana esetében pedig inkább a potenciális veszély miatt vonták vissza állampolgárságát. Muthana egy jemeni diplomata lányaként született az Egyesült Államokban. Mivel amerikai állampolgárként ismerték el, 2005-ben és 2014-ben is kapott amerikai útlevelet. Mivel azonban az ISIS által ellenőrzött szíriai területre utazott, és ott a Nyugat elleni erőszakra buzdított, Barack Obama adminisztrációja visszavonta állampolgárságát. Muthana jelenleg egy szíriai menekülttáborban él, és szeretne Alamabába visszatérni, de nem tud. Ügyét jelenleg vizsgálja az amerikai igazságszolgáltatási-rendszer.

Hasonló történt a brit Shamima Begummal, aki szintén az ISIS-szel került kapcsolatba Szíriában, és visszautazását megtagadta Nagy-Britannia, valamint állampolgárságától is megfosztotta.

Egyes országok viszont jövedelemforrásként használják fel az útlevelek kibocsátását és az állampolgárság elismerését. A nyugati országok útlevele különösen értékes, hiszen a birtoklónak azokkal más országokban is joga van élni és dolgozni, vagy vízummentesen utazni. Három európai ország egyenesen árusítja ezeket: egy bolgár útlevél kb. 600 ezer dollár, egy ciprusi 1,75 millió dollár, egy máltai pedig kb. 1 millió dollár. Ezekkel az ajánlatokkal általában a szupergazdagok élnek, hogy az új hazájukban kevesebb adót fizessenek, mint az anyaországban.

Nem ritka az autoriter országok körében, hogy megvonják a disszidensek útlevelét. Iránban, Kínában és Észak-Koreában mindennapos ügy. Indiában viszont olykor gazdasági okokból nem adnak ki útlevelet az alacsonyan képzett munkaerőnek, hogy megakadályozzák az ország elhagyásában. Mianmarban (más néven Burmában) régóta zajlik a rohingya muszlimok üldöztetése. Az ő esetükben szinte lehetetlen az utazáshoz szükséges dokumentumokhoz hozzájutni.

Egyes országok pedig az egykori állampolgárok leszármazottait hívják vissza. Írország, Magyarország és Románia is felajánl állampolgárságot és útlevelet az elszármazottak számára. Németország pedig olyanoknak ajánl fel állampolgárságot, akiktől a náci időkben zsidó vagy más származásuk miatt megvonták az állampolgárságukat. Spanyolország a XV. században elüldözött szefárd zsidók számára ajánl állampolgárságot.

Szemlézte: Gyarmati Emese