Mi várható a második amerikai–észak-koreai találkozótól?

2019. február 13. - Danube Institute

kim_dzsongun_2.jpg

„Hogy én mit várok a találkozótól? Azt, hogy Donald Trump fogja Amerika régi Észak-Koreával kapcsolatos forgatókönyvét, és az egész világ szeme láttára égeti el.” Harry J. Kazianis, a National Interest főszerkesztője és Korea Tanulmányok Központjának új igazgatója fejti ki véleményét, mi várható a közelgő csúcstalálkozótól.

Kazianis szerint ahhoz, hogy valóban véget érjen az évtizedek óta húzódó kvázi-konfliktus a két nemzet között, radikális ötletre van szükség: szerinte Trumpnak kellene magához venni a vezetést, ami magában foglalná, hogy új megközelítésből szemlélje a koreai helyzetet, és végre elhagyja a washingtoni politikai elit és a korábbi adminisztrációkat jellemző hozzáállást.

Hiszen szerinte éppen ez a politikai magatartás vezetett oda, hogy a két vezető közötti találkozó egy jó ideig lehetetlennek tűnt. Annak idején Kazianis lekicsinylette a találkozót, sőt, nem is hitte, hogy egyáltalán megvalósulhat; illetve egy Phenjannak tett szívességként látta, ami arra volt jó, hogy legitimizáljon egy olyan vezetőt, aki semmiképpen nem érdemel ilyen elbánást.

Azonban Kazianis most úgy gondolja, akkor tévedett. Hogy tisztázza a helyzetet, szerinte mivel az első, szingapúri találkozón semmilyen történelmi jelentőségű dokumentumot nem írt alá a két fél, maga a cél csak az eseményről készült fotók voltak, amik végül természetesen bejárták a világsajtót. Először volt amerikai elnök és koreai vezető egy szobában, és a fotók alapján Kim Dzsongun és Donald Trump ismerkedtek egymással, beszélgettek, és talán még a bizalom magjait is elhintették.

Így írják tehát a történelmet. Éppen ezek a képek lehetnek azok, amelyek a békét alapozzák meg, és a nukleáris vagy a két Korea közötti háború kilátását lehetetlenné teszik. Tavaly szeptemberben, a harmadik Korea-közi csúcstalálkozón Mun elnök és Kim Dzsongun együtt vágtak át Phenjan utcáin, a bámészkodóknak integetve. És bár ez egy megrendezett látványosság volt, nem tagadhatjuk annak a jelentőségét, hogy később Mun elnök a világ legnagyobb stadionjában, 150 ezer észak-koreai előtt mondott beszédet. A két Korea ekkor tehát kiszabadult a történelem fogságából és megragadták az előttük álló lehetőségeket.

Kazianis szerint ő maga bevonult az optimisták táborába, akik szerint békés úton lehet majd megoldani a konfliktust. Ez abban gyökerezik, hogy 2017-ben átélte, ahogy a „fire and fury” hozzáállás a nukleáris háború felé sodorta Amerikát és Észak-Koreát. A közelgő találkozótól azt reméli, Trump kinyilvánítja, hogy egy tartós kiegyezés lehetséges, sőt egyszerű lesz a két koreai állam között. A pletykák szerint a közelgő amerikai találkozóra a kínai elnököt, Hszi Csin-pinget is meghívták, Kazanis szerint pedig a legjobb az lenne, ha a dél-koreai Mun elnököt is meginvitálnák a csúcstalálkozóra. Innen már csak egy lépés lenne alkut kötni a felek között, hogy a jongbjoni nukleáris központ bezárását követően a többi ország enyhítsen az Észak-Korea elleni szankciókon.

Szemlézte: Gyarmati Emese