Vajon háborút kellene-e kezdeni az Egyesült Államoknak Oroszországgal, hogy megvédje Montenegrót, egy olyan országot, ami több mint ötezer mérfölddel arrébb van és csak 620 ezren lakják? Ezzel a kérdéssel kérdőjelezi meg az Egyesült Államok NATO-beli szerepvállalását az American Conservative a szerkesztőségi cikkükben.
A szerzők kifejtik, hogy a kérdésre adott válasz egyértelműen csak tagadó lehet, mivel egy ilyen támadás alapvetően menne szembe a nemzeti érdek mentén történő védelempolitikai gondolkodásmóddal. Az Egyesült Államoknak viszont szerződéses kötelezettsége megvédeni Montenegrót vagy bármely más olyan országot, amely Oroszország adott esetben megtámadna, még akkor is, ha Montenegró sorsának semmi köze az USA stratégiai érdekeihez.
Donald Trump elnökjelöltként tett kijelentését – miszerint a NATO elavult – felháborodással fogadták a nyugati világban. Trump viszont csupán annyit akart elérni kijelentésével, hogy a katonai szövetség kiadásait egyenlőbb mértékben osszák meg a felek között, illetve, hogy a szövetség nagyobb hangsúlyt fektessen a terrorizmus elleni harcra.
Trump elnökként viszont megváltoztatta álláspontját, sőt, hozzájárult ahhoz, hogy Montenegró belépjen a szövetségbe – jegyzik meg a szerzők.
A szerzők szerint Donald Trump „okosabb volt, amikor tudatlan volt”, a NATO alapjait pedig újra kell gondolni annak tagjainak. A NATO-t védelmi együttműködésként alapították a Szovjetunió ellen, és ebben a formában valóban a világ legerősebb katonai szövetsége volt, de ennek már harminc éve, így a NATO mögötti logika nem használható a jelenkorra.
Mégis fennáll a szervezet, sőt, az egykori védelmi együttműködés agresszíven terjeszkedett Kelet felé, így egy olyan intézménnyé vált, ami maga is feszültségeket teremtett.
A szerzők felhívják a figyelmet, hogy napjainkban is ellentétek állnak fenn az Egyesült Államok és Törökország között a Közel-Keleten. Törökország NATO-tag, aminek gyakorlatilag csak a hidegháború idején volt értelme, mivel földrajzi szempontból kiválóan ellentételezte a Szovjetunióból érkező fenyegetéseket.
Azonban napjainkban Törökország egyre inkább közeledik Oroszországhoz, elfordulva korábbi önmagától, amikor nyugati országnak próbálta magát beállítani azáltal, hogy csatlakozni kívánt az Európai Unióhoz. Az, hogy felmerülhet egy Törökország és az USA közötti katonai konfliktus úgy, hogy mindkét ország NATO-tag, komoly kérdéseket vet fel.
A szerzők szerint az amerikai elnöknek első alkalommal volt igaza. Azok, akik ragaszkodnak a NATO-hoz, nem látják, hogy a világ új geopolitikai realitások és új érdekszövetségek mentén működik. Annak érdekében, hogy a szövetség ne avuljon el, igazodnia kell a világ változásaihoz, ha pedig erre nem képes, meg kell szűnnie – zárja állásfoglalását az American Conservative.
Szemlézte: Istrate Dominik
